Téma:kedves karel !
Készítette:Lengyel Tibor
Dátum:2007.02.10, Szombat 23:22
Címszó:Válasz: Válasz: Válasz: Válasz: Válasz: Válasz: Válasz: Válasz: Válasz: Válasz: Válasz: Válasz: Válasz: keresztezés és hibridizáció


Kedves Sándor!
Hát nem örülök a felkérésnek. Ez így nagyon nincs szilárd alapokon. Az állattenyésztés alapvetően két módszert ismer, alkalmaz:
1. fajtatiszta tenyésztés
2. keresztezés
Ne zavarjon, hogy a papagájoknál fajokról van szó, hiszen faj vagy fajta e szempontból azonos elbírálás alá esik (utóbbit az ember hozza létre, s rendszerint az ember gondoskodására van utalva - de nem szeretnék itt most ilyen alapvető fogalmak tisztázásába belekezdeni, hiszen akkor nem juthatnánk 5-ről 6-ra).
A tenyésztés során jelentősebb mértékben változik az életképesség: a fajtatiszta tenyésztés során általában csökken, a keresztezések során pedig növekszik. Akkor talán az erkölcsi aggályok is a helyükre kerülhetnek - persze, tudom, nem ilyen egyszerű :}
Az állattenyésztésben a keresztezés nemesítő v. fajtajavító eljárás. Az ilyen célzatú keresztezésnek 5 típusát különböztetik meg:
cseppvérkeresztezés,
fajtaátalakító keresztezés,
új fajtát előállító keresztezés,
haszonállat-előállító keresztezés,
fajhibrid előállítása.
A keresztezésből származó utódot →hibridnek nevezzük.
Ha a keresztezést nagyon tágan értelmezzük, akkor már egyetlen tulajdonságban eltérő két egyed párosítása is keresztezés. Tehát hibrid keletkezik, ha egyazon házi galambfajta kovácsolt és a kovácsoltság hiányát mutató egyedét összepárosítjuk. Bár a fogalom tisztántartása érdekében helyesebb, ha ez esetben inkább vér frissítésről beszélünk.
Most, itt már lehet, hogy néhányan únják, de maradjunk annyiban, hogy a hobbiállattartók és a díszmadártenyésztők csak veszíthetnek azon, ha nem merítenek abból a mély kútból, amelyben a haszonállattenyésztés több évezredes tudásanyaga kristálytisztán, leüllepedve, néhányszor újrafogalmazva fellelhető.
Az ebben az egészben a legizgalmasab, hogy sokszínű. Minden alól van kivétel. Valaki a vitában feltételezte, hogy keresztezés folytán fajok keletkeznek. Hát ezt sem zárnám ki, de a fajok eredetéről Darvin óta (neki volt egy magyar nyelvre az iménti szavakkal fordított műve, amely azért becsületesen felforgatta a biológiai gondolkozást, de még nem jutott el mindenkihez).
Azt sem árt tudnunk, hogy kereszteződőképesség nem feltétlenül jelent keveredőképességet, mert a hibrid gyakran steril, így nem biztosíthat génkicserélődést.
Általában csak azonos nemzetségek tagjai képesek egymással kereszteződni. (→récék)
Közelrokon nemzetségek fajai között képződő "intergenetikus" hibridek esetében taxonómiai problémák vetődhetnek fel.
Sokan (tudós emberek) az ilyen nemzetségek egyesítésének lehetőségét látják igazolva e hibridekkel, amelyek ha nem sterilek, akkor a faji rang helyett az alfaj v. még alacsonyabb rendű taxon a megfelelő.
De ez már messzebbre vezet, más vizekre. Nem akarnék visszaélni senki türelmével, bár szerintem nagyon nehéz tisztán látni annak, aki egy "papagájcsövön" keresztül próbálja megérteni a világot, benne pl. a fajok, a keresztezés, a hibrid stb. lényegét. No, pontosan ezért lett az egzóta-lexikonból díszmadár-, majd MADÁRBARÁT-LEXIKON
Baráti üdvözlettel Tibor


Előzmény: Document Link Icon
A teljes téma áttekintése.