Téma:kedves karel !
Készítette:karel
Dátum:2007.02.11, Vasárnap 13:11
Címszó:Válasz: Válasz: Válasz: Válasz: Válasz: Válasz: Válasz: Válasz: Válasz: Válasz: Válasz: Válasz: Válasz: Válasz: keresztezés és hibridizáció


Kedves Sándor!
Hát nem örülök a felkérésnek. Ez így nagyon nincs szilárd alapokon. Az állattenyésztés alapvetően két módszert ismer, alkalmaz:
1. fajtatiszta tenyésztés
2. keresztezés
Ne zavarjon, hogy a papagájoknál fajokról van szó, hiszen faj vagy fajta e szempontból azonos elbírálás alá esik (utóbbit az ember hozza létre, s rendszerint az ember gondoskodására van utalva - de nem szeretnék itt most ilyen alapvető fogalmak tisztázásába belekezdeni, hiszen akkor nem juthatnánk 5-ről 6-ra).
A tenyésztés során jelentősebb mértékben változik az életképesség: a fajtatiszta tenyésztés során általában csökken, a keresztezések során pedig növekszik. Akkor talán az erkölcsi aggályok is a helyükre kerülhetnek - persze, tudom, nem ilyen egyszerű :}
Az állattenyésztésben a keresztezés nemesítő v. fajtajavító eljárás. Az ilyen célzatú keresztezésnek 5 típusát különböztetik meg:
cseppvérkeresztezés,
fajtaátalakító keresztezés,
új fajtát előállító keresztezés,
haszonállat-előállító keresztezés,
fajhibrid előállítása.
A keresztezésből származó utódot →hibridnek nevezzük.
Ha a keresztezést nagyon tágan értelmezzük, akkor már egyetlen tulajdonságban eltérő két egyed párosítása is keresztezés. Tehát hibrid keletkezik, ha egyazon házi galambfajta kovácsolt és a kovácsoltság hiányát mutató egyedét összepárosítjuk. Bár a fogalom tisztántartása érdekében helyesebb, ha ez esetben inkább vér frissítésről beszélünk.
Most, itt már lehet, hogy néhányan únják, de maradjunk annyiban, hogy a hobbiállattartók és a díszmadártenyésztők csak veszíthetnek azon, ha nem merítenek abból a mély kútból, amelyben a haszonállattenyésztés több évezredes tudásanyaga kristálytisztán, leüllepedve, néhányszor újrafogalmazva fellelhető.
Az ebben az egészben a legizgalmasab, hogy sokszínű. Minden alól van kivétel. Valaki a vitában feltételezte, hogy keresztezés folytán fajok keletkeznek. Hát ezt sem zárnám ki, de a fajok eredetéről Darvin óta (neki volt egy magyar nyelvre az iménti szavakkal fordított műve, amely azért becsületesen felforgatta a biológiai gondolkozást, de még nem jutott el mindenkihez).
Azt sem árt tudnunk, hogy kereszteződőképesség nem feltétlenül jelent keveredőképességet, mert a hibrid gyakran steril, így nem biztosíthat génkicserélődést.
Általában csak azonos nemzetségek tagjai képesek egymással kereszteződni. (→récék)
Közelrokon nemzetségek fajai között képződő "intergenetikus" hibridek esetében taxonómiai problémák vetődhetnek fel.
Sokan (tudós emberek) az ilyen nemzetségek egyesítésének lehetőségét látják igazolva e hibridekkel, amelyek ha nem sterilek, akkor a faji rang helyett az alfaj v. még alacsonyabb rendű taxon a megfelelő.
De ez már messzebbre vezet, más vizekre. Nem akarnék visszaélni senki türelmével, bár szerintem nagyon nehéz tisztán látni annak, aki egy "papagájcsövön" keresztül próbálja megérteni a világot, benne pl. a fajok, a keresztezés, a hibrid stb. lényegét. No, pontosan ezért lett az egzóta-lexikonból díszmadár-, majd MADÁRBARÁT-LEXIKON
Baráti üdvözlettel Tibor



Üdv!
hhhhhhhhhhhhhh.........
Újra!!!!!.........................
idézet fentről:
"Az állattenyésztés alapvetően két módszert ismer, alkalmaz:
1. fajtatiszta tenyésztés
2. keresztezés " idézet idáig.

Kezdhetném újra a szokásos mondókát, hogy faj és fajta nem ugyan az a fogalom, de
úgy néz ki - (az idézett szöveg folytatásából) - hogy ezt itt végre megértette az érintett, viszont ahogy az idézett szöveg folytatódik NEM TUDOM HOGY LEHET DIPLOMÁJA ÁLLATTENYÉSZTÉSBL ANNNAK AKI AKKORA EGETRENGETŐ MARHASÁGOT ÍR HOGY, idézem: "faj vagy fajta e szempontból azonos elbírálás alá esik" !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
KÖNYÖRGÖM!!!!!!!!!!!!!!!!!
EMBEREK!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Látom ott azt az "e" betűt amivel arra akar utalni hogy: "ebben az esetben"
De NINCS OLYAN ESET AMIKOR FAJ ÉS FAJTA AZONOS ELBÍRÁLÁS ALÁ ESIK!!!!!!!!!!!!!!
Emberszabásúak!!!!!!!!!!!!! Azok után amikor egy állattenyésztésből diplomázott ember ekkora ki....ott nagy OSTOBASÁGot ír hogy a retkes francba lehet azon csodálkozni hogy sok ember nincs tisztában az egyes taxonómiai fogalmakkal??!!?!!!!?.......

Újabb idézet:
"de maradjunk annyiban, hogy a hobbiállattartók és a díszmadártenyésztők csak veszíthetnek azon..."
így van. A KANÁRI ESETÉBEN!!!!!!!! mert ott fajtákról beszélünk!!!!!!!!!! A papagájok esetében pedig fajokról, ezért itt nem állja meg a helyét!!!!!!!!!!!!!!!
idézet:
"Azt sem árt tudnunk, hogy kereszteződőképesség nem feltétlenül jelent keveredőképességet, mert a hibrid gyakran steril, így nem biztosíthat génkicserélődést."
Rengeteg példát hoztunk fel ennekellenkezőjére a korábbi hozzászólásokban!!!!!!!, de egyre inkább az az érzésem hogy azokat nem mind olvasta el és amit elolvasott azt is csak felületesen..........
idézet:
"Általában csak azonos nemzetségek tagjai képesek egymással kereszteződni. (→récék)
Közelrokon nemzetségek fajai között képződő "intergenetikus" hibridek esetében taxonómiai problémák vetődhetnek fel."
Ármin már Leíra feljebb ha jól emlékszem hogy állatok esetében a "genus" jelentése nem "nemzetség" hanem "nem"!!! (állattenyésztő diploma)
A felvetődő taxonómiai problémákról annyit hogy ESETLEG elfogadható lenne ha még a mai napig is amorfológiai alapú rendszerezést használnák, de mivel már genetikai alapú rendszerezést használnak így nem hiszem hogy sok értelme van azon vitatkozni hogy ha két külön rendszertani nemhez tartozó állatfaj sikeresen szaporodik egymással akkor lehet hogy nem is külön nemhez tartozik, ennek bizonyítása többek közt az is hogy az egymással sikeresen szaporodó ara fajokat sem sorolták egy nemhez, sőt egyre több nembe sorolták át őket, de Ármin már ezt is leírta.
a végére csak annyit hogy a "papagájcső" rám sem igaz......

karel
Előzmény: Document Link Icon
A teljes téma áttekintése.