Téma:kedves karel !
Készítette:Tatai Sándor (WebMaster)
Dátum:2007.02.08, Csütörtök 21:49
Címszó:Válasz: Válasz: Válasz: Válasz: Válasz: Válasz: Válasz: keresztezés és hibridizáció


Nem idézem be az egészet, csak amit érdekesnek tartok belőle

"Nem jelenthetjük ki egyértelműen az eljárásról, hogy káros, hiszen sok példa van ennek ellenkezőjére." a fent említett esetben amikor HASZONÁLLATRÓL van szóés fajTÁK keresztezéséről és a jobb munkavégzés v produkció előállítása a cél valóban így van, DE kedvtelésből tartott állatok esetében főleg ha azok valamilyen szinten veszélyeztetett fajok akkor KIMONDOTTAN KÁROS AZ EGYES FAJOK GENETIKAI ÁLLOMÁNYÁT HÁTRÁNYOSAN BEFOLYÁSOLÓ DOLOG DE ASSZEM EZT MOST ÍROM LE KB NEGYEDSZER!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Ebben igazad van, ha az eljárás eredményeképpen kikerült egyedeket tenyésztésre fognák, nem pedig kedvencként tartanák, mint az általában történni szokott velük. A génállomány csak ebben az esetben hígulna. Ha ez nem történik meg, akkor nem beszélhetünk felhígulásról.

"A papagájokhoz visszatérve, hogy a kedvenceimnél maradjunk, a katalin-ara igen jól bevált hibrid, mutatós, tetszetős madár lesz belőle." ÉRTELME?!?!?!?! ha így folytatódik, rövidesen siratni fogjuk az arákat, mert csak genetikai hulladékok lesznek!!!!!!!!!!!!!!
Erre már fent válaszoltam, hiszen nincs arról szó, hogy az így született példányok a későbbiek folyamán tenyészpárt alkotnának valamelyik faj tiszta génállományú egyedével. A harlekin és a katalin ara pl. valós igényt elégít ki. Minthogy a madarakból házikedvenc lesz nincs szó genetikali hígulásról.

"Vélhetőleg az arák egymástól még genetikailag nem távolodtak el annyira egymástól, mint a lovak és a szamarak. (lényegében nincs nagyobb különbség mondjuk egy zöldszárnyú és egy kék-sárga ara között, mint egy néger és fehér ember között, vagy mondjuk, mint egy német juhász és egy palotapincsi között). "
HŰŰŰŰŰŰHHHHAAAAAAA!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

NEM VAGYOK sem taxonómus sem genetikus de véleményem szerint ezt így kijelenteni...... [le sem merem írni :):):)] ......khm... szóval több mint badarság.
Elképzelhető, pedig egyértelmű a bizonyíték rá véleményem szerint a szaporodóképességben. (Ha tényleg marhaság, akkor persze maximális elnézést, megtépem az ingem, hamut szórok a fejemre és kukoricára térdeplek egy órára ;-) Senkit nem akarnék félretájékoztatni, szóval ez csak vélemény) .Szóval pl. a katalin arák utódai szaporodóképessek, ez pedig azt jelenti (ismereteim szerint), hogy nem sérült a hibrid madár génállománya.
Ne feledjük, hogy maguk a biológusok is némileg gondban vannak azzal, hogy mikor tekinthető egy faj változata már külön fajnak, és mikor csak alfajnak, vagy 'fajtának'. Ezt remekül láthattam, amikor azzal küszködtem, hogy ide elkészítsem a Rendszertan rovatot, ahol három különböző forrás háromféleképpen sorolta be a fajokat. Volt ahol egy faj külön tagja volt a családnak, vagy alcsaládnak, volt, ahol csak az egyik faj alfajaként.
Hogy az aráknál maradjunk, a kék-sárga ara és a caninde ara van ahol külön faj, van ahol a caninde csak mint alfaj szerepel.
Én arra hajlok, hogy ameddig két külön fajból (vagy fajnak tekintett) származó egyed minden probléma nélkül képes létrehozni élet- és szaporodóképes utódot, addig ott nem lehet túlzottan nagy a 'genetikai szakadék' a két faj között - azaz nem nagyobb, mint a fent leírtaknál. (Hogy a harlekin aráknál maradjunk, mintha derengene, hogy a szabadban is előfordul ritkán ilyen párosítás -- de itt már nagy a homály nálam...)
Jó lenne, ha egy biológus ismeretekkel rendelkező (netán végzettségű) olvasónk is hozzászólna a témához.
Előzmény: Document Link Icon
A teljes téma áttekintése.