Téma:fájós láb
Készítette:karel
Dátum:2010.01.24, Vasárnap 19:16
Címszó:Válasz: Válasz: Válasz: Válasz: Válasz: Válasz: Válasz: fájós láb


Hello!

Don! Valami félreértés történhetett, mert előtted a koleszterinről csak én írtam, viszont olyat nem írtam róla amit te cáfolsz.....
Idézet tőled:
„Az állati eredetű táplálékban nyilván van zsír is, és AZ tartalmaz koleszterint (nem a fehérjék alakulnak át), vmint azok származékát, melynek váza egyezik a nemi hormonokéval, de azokat a szervezet magától is elő tudja állítani, így a koleszterin nem igazán alakul át nemi hormonokká, hanem az, ami nem bomlik le, lerakódik a zsírszövetben, erek falában.”
idézet eddig.
A koleszterinnel kapcsolatban idézet az én előző hozzászólásomból:
„Zsírnemű anyagok: Tulajdonságaikat tekintve valódi zsírokhoz hasonló közömbös, vagy jelentős élettani hatású, általában kis mennyiségben előforduló takarmány alkotó részek. Pl.:
viaszok
kufalinok
szteridek
ergoszterin (növényekben képződő zsírnemű anyag, állati testben napfény hatására alakul át D vitaminná; a D-vitamin elővitaminja)
koleszterin (állati szervezetben képződő zsírnemű anyag, ásványi anyag forgalom szabályozó szerepe nagy. (mészforgalom; túlzott koleszterin szint esetén erőteljes mészkiválás, lerakódás – érelmeszesedés.)

A hozzászólásod többi része meg úgy érzem nem az én hozzászólásomban írt dolgokat cáfolja.
Azt pl én sem értettem amit Bálint írt, hogy:
idézem:
„A fehérje szénhidrátként is tud viselkedni, de a szénhidrát nem tud fehérjeként.”
???? A fehérje tudomásom szerint nem alakul át sem zsírrá, sem szénhidráttá. Főleg így mint ahogy az idézetben szerepel, tehát feltételes módban. („..szénhidrátként IS...”) Tehát hogy nem mindig, de van ilyen is. Amennyiben ez így lenne, akkor pl a cukorbetegek hogy számolnák a dolgokat? Hisz nem tudnák hogy mennyi fehérjéből mennyi szénhidrát fog keletkezni, így nem tudnák az aktuális inzulin szükségletüket a táplálékhoz, vagy a szükséges táplálékot az inzulinhoz igazítani.
Bálint írta még azt is hogy:
„Ha ezen felül viszünk be fehérjét azt a test már nem fogja felhasználni és fölöslegként fogja kezelni, így az legrosszabb esetben elhízást okozhat.”
Lehet hogy Don meg tud cáfolni, de én úgy tudtam hogy elhízni csak a szükségleten felül bevitt zsír és szénhidrát mennyiségtől lehet, a szükségleten felüli bevitt fehérje mennyiségtől nem. Mint ahogy előző hozzászólásomban is írtam, a fehérjék csak kis mértékben tudnak raktározódni, ezért is fontos a rendszeres bevitelük:
idézet az előző hozzászólásomból:
„A zsírokkal ellentétben a fehérjéket csak kis mértékben raktározza a szervezet, így folyamatos felvételüket a napi takarmányozással kell biztosítani.” idézet eddig

„Amúgy meg minden nap olyan takarmányt kell adni ami megfelelő mennyiségben tartalmaz minden tápanyagot.”
Ezzel maximálisan egyetértek, az előző hozzászólásom pont erről szólt.

idézet:
„Bármilyen vitamin túladagolása azt okozhatja, hogy fellép valamelyik másik vitamin hiányának a tünete. Ettől még nem a vitamin hibás, hanem egyszerűen nem megfelelőek a mennyiségek. pl. a sok Bvitamin + magnézium C-vitamin hiányt okoz
Amit az orvostudomány vitamin túladagolásnak nevez az nem más mint valamely másik vitamin hiánya. …...... Még komolyabb vitamin pakkokból sem lehet annyi vitamint megetetni senkivel, hogy az káros legyen, ahoz őrült mennyiségekre lenne szükség”
válasz
Ehhez érdemben hozzászólni nem tudok, hiszen azon kívül hogy azt tudom hogy elvileg létezhet ilyen, semmi mást nem tudok róla, így a tüneteket sem ismerem. Úgy gondolom (legalábbis jelenleg, mert később lehet hogy változik a véleményem ezzel kapcsolatban), hogy a tünetek felismerése az orvos feladata kell hogy legyen.

idézet:
„És ha valaki a mesterséges, műanyag vitaminokkal jönne...
NINCS mesterséges vitamin, kémialag mindegy hogy egy viotamint úgy állitanak össze vagy úgy vonnak ki valamiből, a vitamin ugyanaz, természetes adag! a vitaminokata tested felevszti.......”
válasz:
Ez szintén nyilván való, ma már laborban sok mindent elő lehet állítani. Attól pedig hogy valamit (vitamint, hormont, stb.) laborban állítottak elő, funkciójában nem fog eltérni a természetes körülmények közt keletkezett dologtól. Példának újra itt van az inzulin, cukorbetegek számára azt is laborban állítják elő, tehát ők mesterséges hormont kapnak, az mégis épp olyan jól képes ellátni a feladatát, mint a természetesen keletkező. (persze az adagolása nem biztos hogy tökéletes lesz, de ez már nem az előállítás hibája). Vagy itt vannak például a fogamzásgátló szerek, azok is jó adag hormont tartalmaznak, amit szintén laborban állítanak elő, funkciójukat szintén betöltik. (azt talán hagyjuk hogy mennyire okos vagy nem okos dolog ezeket használni, meg hogy kinél milyen mellékhatásokat okoz...) Ha nagyon megerőltetnénk magunkat, elvileg húst is össze lehetne hozni laborban.....
Viszont az idézet folytatásával már fenntartások nélkül nem tudok egyet érteni:
„.....vitaminokat a tested felveszi és kész, természetes forrásból azomnban NEM lehet fedezni a vitaminigényt, már csak azért sem, mert a növényke vitamin tartalama a műtrágyázés, szennyezettség stb miatt töredéke az eredetinek!”
Egyrészt azzal vitatkoznék hogy a vitamintartalom a műtrágyázás és a szennyezés miatt töredéke az eredetinek, hisz a szennyezés ””””csak”””” azt okozza hogy egy csomó szennyező anyag, káros anyag lesz jelen a növényben, amit így elfogyasztva hosszútávon aligha használunk az egészségünknek. Szennyezés alatt elsősorban nem feltétlenül a növényvédelmi munkaként végzett permetezésre kell gondolni, bár vannak olyan cuccok amiknek a hatása nem elhanyagolható. Lényegesen nagyobb szennyezést jelent azonban az ipari tevékenységek során keletkező szennyező anyagok, vagy a jóléti társadalom által (ipari tevékenységen felül) termelt szennyezőanyagok talajba (vagy a növény felületére) jutása. Műtrágyázásról meg annyit, hogy a talajerő visszapótlás a mezőgazdasági művelés lényeges eleme, a műtrágya az istállótrágya pótlására lett kitalálva, és a szakszerűen és körültekintően végzett műtrágyázás elméletileg semmiféle káros hatással nincs a növényre.
Az pedig hogy a vitamin igényt természetes forrásból nem lehet fedezni szerintem szintén hülyeség, hisz a vadon élő állatok jórészt csak a növények, növényi részek (ragadozók pedig a növényevők bélrendszerében található részben emésztett növényi részek) fogyasztásával tudnak hozzájutni a vitaminokhoz (ez alól TALÁN a gazdasági hasznosítás alatt álló vadfajok a kivételek) mégis jobb formát mutatnak mint az emberek, vagy a háziasított állatok.

idézet:
„Én aktív sportolóként 5000mg C-vitamint szedek, ehez képest a legtöbb gyógyszertárban kapható sárga-leveles Cvitaminban tablettánként 180mg van és napi 3at ajánlanak!!!”
válasz:
Ezt kiszámoltam. Ezek szerint akkor naponta 28 db sárga „C” vitamin tablettát eszel meg. Nem tartom lehetetlennek hogy ennyit meg lehessen enni, hisz a kacsák és libák is képesek eszméletlen mennyiségű cucc lenyelésére. Mondjuk meg is lehet nézni utána a májukat... Bár a C-vitamin elvileg nem okoz egészség károsodást, hisz vízben oldódó vitamin, így a szervezet számára felesleges mennyiség egyszerűen kiürül, az állandó, folyamatos pótlására szükség van. (Nem olyan mint a zsírban oldódó „A” ”D” ”E” ”K” vitamin). Tehát nem csinálsz mást, csak feleslegesen juttatsz be olyan mennyiséget amit a szervezeted nem tud felhasználni hanem kiürít, ergo pazarolsz. De ez nekem nem fáj, és ha téged nem zavar akkor csináld. A gyógyszergyárakkal csak jót teszel.
Azon kívül nem árt tudni, hogy az olcsó vitamin készítmények nem biztos hogy jók, ugyanis hiába tartalmazzák magát a vitamint abban a mennyiségben mint ami a mellékelt tájékoztatón szerepel, bizonyos termékek mégsem képesek maradéktalanul hasznosulni, mert valami más, ami mondjuk a felszívódást és a beépülést segíti, hiányzik a termékből. Ugyebár a ződségnél meg a gyüminél ezek jó esetben együtt vannak.....





.
Előzmény: Document Link Icon
A teljes téma áttekintése.