Téma:rozs
Készítette:Zsolt
Dátum:2008.03.09, Vasárnap 20:28
Címszó:Válasz: Válasz: Napraforgó


Sziasztok,

Tapasztalatom negatív irányban nekem sincs, ahogy írtad én is csak olvastam a parrotnews -on de konkrétum ott sem volt.. Szerintem Csilla biztosan olvasott már a napraforgóról, hatásairól valamelyik Papagájos újságban, ott államilag támogatottak az ez irányú kutatások.....(ha lenne konkrétum akkor itt közzé lehetne tenni ..)

Mindenesetre gratrula a 23 magféleséghez, nálam biztosan nem ennék meg a felét sem:(((
Én többször adok csíráztatott magokat, heti háromszor - tavasztól őszig, mert a kecskepapagáj ahogy a neve írja nagy csírafaló:))))

Egy nagyobb tésztaszűrót felteszek a volierbe abba szórom a csírázásnak indult magokat, egy kis vízzel mindig átmosom,(símán rálocsolok, egy kanna vizet/ nap ) a felesleg lecsurog, van amelyik hosszabbra nő, van amelyik éppen csak elkezdi.... válogatnak kedvükre.
Tapasztalatból mondom, csíráztatott magot nem jó alulról zárt tálba adni, mert hamar "megsavanyodik"... aztán lehet kidobni....









Üdv!

Írtam hogy majd válaszolok a napraforgós - magcsíráztatós dologra.
Nem tudom hogy ki honnan vette hogy a napraforgó csíráztatása során „mérgező anyagok” szabadulnak fel, azt meg pláne nem tudom hogy ezt miért terjeszti. Gondolom Zsolt sem saját tapasztalatból írta hogy ez így van, hanem hallotta/olvasta valahol-valakitől a dolgot és azért írta amit írt. Azt azonban meg kell jegyezni hogy a csírázásról általa leírtak – (szerintem) - a napraforgós dolog kivételével megállják a helyüket. (Annyi megjegyzéssel hogy a csírázás során lezajlódó kémiai folyamatokat nem ismerem, csak a szó szorosan vett gyakorlati résszel kapcsolatos véleményét tudom osztani. Mondom, a naprafori kivételével.)
Az hogy nála „a madarak hogy indulnak” vagy is hát hogy „indítja őket” – (brrrrrrrrr.... ezektől a szóösszetételektől kiráz a hideg...) – az szintén érdekes dolog. Amellett hogy nagyon úgy néz ki hogy a tökéletességre törekszik - (persze jó páran a saját maguk által elképzelt tökéletes/ideális módszerre törekszenek) – véleményem szerint ilyen szinten nem kell túlbonyolítani a dolgokat. (Ez meg az általam elképzelt ideális dolog). Talán ebből már lehet kapisgálni hogy mindenkinél más-más a tuti.
Visszatérve a lenmagra, a napraforgóra és a magcsíráztatásra: a lenről nem tudtam hogy ez a helyzet vele. A napraforgóról pedig van saját tapasztalatom. Egyébként ez előtt már olvastam én is olyat hogy belőle csírázás során „mérgező anyagok” szabadulnak fel. Viszont mivel korábban is csíráztattam ezt-azt, köztük napraforgót is amellett hogy kicsit meglepett a dolog túlságosan nem vettem komolyan. (Egyébként az egyik madarász cuccokkal foglalkozó honlapon olvastam anno hogy káros az egészségre a csíráztatott napraforgó. Ott jelenleg is olvasható. Hogy ők honnan vették nem tom.)
Mindenesetre kíváncsi lennék hogy mik azok a „mérgező anyagok” amiket emlegetnek. (még az is lehet hogy meg tudnának győzni az igazukról, bár Béla hozzászólásából kiolvasható tapasztalatok és a saját és ismerősök által is tapasztalt dolgok után ez nem lesz egyszerű.)
Béla által leírt dolgokat – a len kivételével, mivel annak a csíráztatásáról nincs tapasztalatom – helyesnek tartom és osztom a véleményét a témával kapcsolatban.

Jó pár évvel ezelőtt alkalmanként adtam a madaraimnak csíráztatott magot, köztük napraforgót is. Akkor is és most is a kész keveréket csíráztattam. Aztán ez fokozatosan elmaradt. Közben minden évben egyre többféle összetevőt tartalmazó magkeveréket állítottam össze. Tavaly előtt volt a csúcs, ekkor sikerült 23 féle magból – (csak takarmánynövények magjait számolom, szántóföldi növénytermesztésben általánosságban gyomnövénynek számító növények magjait nem, és a különböző dió és a mogyoró féléket sem mivel azokat nem kevertem be hanem külön kapták alkalmanként) – álló keveréket tudtam összeállítani. (a különböző cirkot és köleseket nem egynek számoltam hanem külön-külön). Sajnos a tavalyi évre összeállított keverék lényegesen szegényebb volt az alkotóelemek számát illetően, ekkor már csak 17.) Akkor még nem gondoltam volna hogy a helyzet csak romlik és lesz ez még így se. A jelenleg etetett keverék alkotóinak száma sajnos nem éri el a 15 féle magot....)Szóval tavaly előtt volt a keverékben len is (Eddig ez volt az egyetlen ilyen év). Micsoda véletlen, abban az évben sem vettem a fáradtságot a csíráztatásra, csakúgy mint az azt megelőző kb 2 évben. Úgyhogy a lenről nincs tapasztalatom. Viszont tavaly tavasz végén újra kezdtem a csíráztatással szórakozni. Most is ugyan úgy mint régebben a kész keveréket csíráztatom, amiben bizony ott figyel a napraforgó is. Az általam alkalmazott módszer u az mint amit előttem már leírtak. Magkeverék alaposan átöblít, lapos tálba helyez, kicsi víz hozzá, naponta minimum 1 de célszerűbb 2-3 alkalommal újra átöblíteni, majd vissza a tálba és újra kicsi víz. Megjegyzem hogy mikor az első adag vizet megkapja a teljesen száraz keverék akkor a víz az annyira nem is kevés, mert ilyenkor még hagyom hogy ellepje a magot. Azt úgyis gyorsan (pár óra alatt) fel fogja szívni. Viszont a többi öblítés után már tényleg csak kicsi vizet engedek rá. Az hogy mennyi ideig csíráztatom a magot az teljes mértékben változó, mondhatnám azt is hogy a kedvem dönti el. Van mikor 3 napig is hagyom (csak átöblítgetem), máskor meg 1 nap után tálalom is (épp hogy csak megdagadtak a magok). Persze az hogy ez alatt az idő alatt milyen állapotig jut el a mag a csírázás során az függ a hőmérséklettől, a különböző magoktól és attól is hogy az adott mag mennyi idős. (bár 1 éven belül olyan túl lényeges különbség azért nem nagyon jellemző.) Általánosságban a tapasztalataim alapján mondható hogy gyorsan csírázik a borsó (zöld és sárga is), a mungó, majd ezután a napraforgó - (nálam a csíkos valamiért lényegesen előbb mint a fehér, ennek okát nem tudom, lehet hogy afrikánusok megvezetik az embert a mag korával?) - , a zab, a búza és a rizs, majd mikor ezeknek már 3-4 mm-es csírája van akkor kezd csírát ereszteni a cirok, a köles, stb, hadd ne soroljam fel. (igazából ennél jobban meg sem figyeltem....)(ja, a sáfrányos szeklicének is viszonylag sok idő kell....)
A csíráztatott magok etetésének heti mennyisége nálam teljesen változó, igyekszem rotációs módszerrel csinálni- (amikor csinálom) – és így van hogy hetente 4-szer is kapnak, máskor viszont előfordul hogy csak heti két alkalommal. Ja, és ez attól is függ hogy mikor milyen és mennyi egyéb kiegészítő takarmányt kapnak.

Még egyszer megemésztve a napraforgó csíráztatás és a mérgező anyagok szerintem ahhoz hasonlító vélemények mint a cseresznyemag és barackmag és az általuk okozott mérgezések. Véleményem szerint ez olyan dolog hogy valaki ettől fél, valaki attól, és azokat a dolgokat amik szerinte károsak mindenképpen távol akarja tartani a madarától.

A másik dolog hogy nem minden növény/növényi rész elfogyasztása egyforma reakciót vált ki a különböző állatfajokból. Vannak olyan növények amitől mondjuk a pacik simán az ég felé fordítják a patájukat, ugyan akkor más állatok jóleső elégedettséggel s minden káros következmény nélkül fogyaszthatják ugyan azt.




Előzmény: Document Link Icon
A teljes téma áttekintése.