Rendszertani besorolás


Család
Alcsalád
Nemzetség
PAPAGÁJFÉLÉK
Valódi papagájok
Valódi arák
PSITTACIDAE
Psittacinae
Ara
PSITTACIDAE
....Psittacinae
Show details for A nemzetségből a Parrotland-en található ismertetőkA nemzetségből a Parrotland-en található ismertetők
Hide details for A nemzetségből a Parrotland-en található ismertetőkA nemzetségből a Parrotland-en található ismertetők
Magyar névLatin név
Caninde-araAra glaucogularis
Kék - sárga araAra ararauna
Kis katonaaraAra militaris
Kuba araAra tricolor
Nagy katonaaraAra ambigua
Vörös araAra macao
Vörös szárnyélű araAra severus,Ara severa
Vörösfülű araAra rubrogenys
Zöldszárnyú araAra chloropterus,Ara chloroptera
!Ara hibridek, mutációk

Fajok száma: 9
Alfajok száma:4



(a besorolásokat mindig úgy értelmezzük, hogy azok a madarak (AVES) osztályán belül a papagájok (PSITTACIFORMES) rendjéhez tartoznak)
Lengyel Tibor: Madárbarát lexikonja szerint:
Ara: a papagájfélék családjának valódi arák nemzetsége, ma már csak 13 fajjal.
Hosszú farkú, nagy, többségében 70—95 cm méretû, pompás újvilági papagájok tartoznak ide.
Egy csoportjuk (a németeknél Zwergaras, vagyis törpearák) ennél lényegesen kisebb 30—48 cm közötti fajokkal.
A tollazatuk színpompás, merev és erõs.
Viszonylag jól repülnek, s ennek jó hasznát veszik a napi táplálékszerzõ útjukon. Ugyanis a költõtelepektõl 20—25 kilométeres távolságokat is meg kell tenniük a táplálék-forráshelyekhez.
Magvakkal és gyümölcsökkel táplálkoznak.
Amikor még nagy csapatok voltak és az emberi kapzsiság, meg a vadászszenvedély nem tizedelte meg az arákat, sok kárt tettek az ültetvényekben is.
A bennszülöttek nagy lakomákhoz vadászták.
A nevük a hangos rikácsolásukból kivehetõ aara-ra hangokból ered.
Az ara a köznyelvben gyûjtõnév, amely alatt három rendszertani egység, nemzetség fajait értik:
I. ara nemzetség (Ara), a valódi arák,
II. kékara nemzetség (Anodorchynchus - Blauaras) és
III. Spix-ara nemzetség (Cyanopsitta - Spix' Blauarara).
Itt értelemszerûen nem tárgyaljuk az utóbbi kettõt.
A valódi arákról tudni kell, többségük tollazatában a piros, a sárga és a kék egyaránt megtalálható. A csõr és a szem között az arci rész kisebb-nagyobb területen csupasz, csak apró tollakból álló színes pászmák díszítik.
A valódi arák a csõrüket tekintve is különböznek a két rokon nemzetségtõl. A csõrkáváik szegélyén jól kivehetõ fogszerû bemélyedések vannak, amelyeket valóságos fûrészként tudnak használni.
Általában 5—6 éves korukban válnak ivaréretté. Monogámok, a párok egy életre kötik a frigyet.
Hûségesek egymáshoz, s jól meg lehet figyelni, hogy nagy csapatokban is szorosan egymás mellett repülnek.
Az idetartozó fajok (római számmal a már kipusztultak):
1. Ara
— ambigua: nagy katonaara v. zöld ara (Grosser Soldatenara — Buffon's macaw),
— a. guayaquilensis: ecuadori v. kolumbiai katonaara,
/Lownál az Ara militaris alfaja/
2. Ara
— ararauna: sárgamellû kék- v. kék-sárga, ill. sárga-kék ara (Gelbbrustara v. Ararauna — Blue and Yellow macaw),
— ar. caninde: kaninda ara* (Kaninde-Arara — Wagler's Macaw),
3. Ara
— auricollis: aranyörves ara (Gelb- v. Goldnackenara — Yellow-collared macaw),
(átsorolva a Primolius nemzetségbe)
(2/a). Ara
— caninde: kéktorkú v. caninde ara (korábban az A. ararauna alfajaként lett besorolva — másutt Ara glaucogularis — Wagler's macaw),
4. Ara
— chloroptera: zöldszárnyú v. sötétpiros ara (Grünflügel v. Dunkelroter Arara — Green-winged macaw),
5. Ara
— couloni: hegyi ara (Gebirgsarara — Blue-headed macaw),
(átsorolva a Primolius nemzetségbe)
6. (v. 2/a.) Ara
— glaucolaris**: kéktorkú v. caninde ara (Blaukehlara — Lownál: Ara caninde, régen a sárgamellû alfajának írták le),
7. Ara
— macao: sárgaszárnyú v. világospiros ara v. arakanga (Gelbflügelara v. Arakanga, ill. Hellroterara — Scarlet macaw),
8. Ara
— manilata: piroshasú arara (Macawuanna v. Rotbauharara — Red-bellied macaw),
(A faj átsorolásra került az Orthopsittaca nemzetségbe)
9. Ara
— maracana: marakána v. piroshátú ara (Marakana v. Rotrückenarara — Illiger's macaw),
(átsorolva a Primolius nemzetségbe)
10. Ara
— militaris: kis katonaara (Kleiner Soldate- v. Rotstirnaranara — Military macaw),
— m. boliviana: bolíviai katonaara (Lownál A. m. ambigua),
— m. mexicana: mexikói katonaara,
11. Ara
— nobilis: kékhomlokú törpeara (Blaustirniger v. Hans's Zwergara — Red-shouldered macaw),
(átsorolva a Diopsittaca nemzetségbe)
— n. cumanensis: amazoni v. Lichtenstein kékhomlokú arája (Lichtenstein's Hahns-Zwergara,
— n. longipennis: délvidéki ara /Low nem jegyzi/,

12. Ara
— rubrogenys: pirosfülû ara (Rotohrara — Red-fronted macaw),
13. Ara
— severa: pirosvállú törpeara (Rotbugara v. Zwergara — Chestnut-fronted macaw),
— s. castaneifrons: kis brazil ara /Low nem jegyzi/,
XIV. Ara
— tricolor: háromszínû Kuba-ara (Kubaara v. Dreifarbenara) kipusztították,
XV. Ara
— anthoethoves: kipusztították,
XVI. Ara
— atwoodi: kipusztították,
XVII. Ara
— autocthones: St. Croix-szigeti v. virginiai ara (kipusztult),
XVIII. Ara
— erythrocephala: pirosfarkú ara. Kipusztították,
XIX. Ara
— gossei: kipusztították,
XX. Ara
— erythrura: kipusztították,
XXI. Ara
— guadeloupensis: kipusztították,
XXII. Ara
— martinica: kipusztították.
Ezen túlmenõen a köznyelvben aráknak nevezik az ún. kékarákat (4 faj tartozott oda - az Anodorchynchus purpurascens kipusztult) és a Spix nemzetségbe tartozó egyetlen fajt, a Spix-arát is.
* a rendszerezõk ma már önálló fajnak írják le.
** régebbi rendszerekben a kék-sárga ara alfaja, másutt Ara caninde.

Felhasznált irodalom: Dr. Romhányi Attila: A Föld papagájai, Lengyel Tibor: Madárbarát lexikon, Thomas Arndt: Lexicon of Parrots
2005.08.16 14:29
Vissza a főlapra