Téma:Jótanács!
Készítette:Réka
Dátum:2002.12.28, Szombat 14:40
Címszó:Válasz: Válasz: szikla, timneh


Kedves Feró, Csilla és a Többiek!
Eddig még nem szóltam hozzá a fórumhoz, csak egy-két kedvenc képet raktam fel, hisz még nem túl régóta vagyok papagáj-tulajdonos.
Szomorú a Feró esete, éppen ezért, mielőtt még mindenki elfordulna a szikla papagájoktól, én is szeretném megosztani a fajjal kapcsolatos tapasztalataimat. Hozzáteszem, hogy én ismertem Gabikát, mert mielőtt megvettük volna a mi sziklánkat, előtte megnéztük Feróéknál a "hírhedt" Gabikát. Feró minden erejével azon volt, hogy lebeszéljen, mondván nagyon hangos, de a sors iróniájaként, vendégeskedésünk néhány órája alatt Gabika angyalként viselkedett, és egyetlen egyszer sem rikkantott fel!
Nagyon jót játszottunk Gabikával, és ezen (is) felbuzdulva májusban beköltözött hozzánk Csipisz, a kb. 6-7 hetes szikla papagáj. Pár hétig még kézzel kellett etetnünk, ami eleinte nehezebben, de végül nagyon könnyen ment. Nemsokára megtanult repülni is, és megmutatta már ecsetelt szépségű hangját.
De az eddigi tapasztalatok alapján kijelentem, nem bántam meg a szikla papagáj melletti döntést! Persze biztos vannak különbségek az egyes papagájok között is a rikácsolás mennyiségét illetően.
De szerencsére van pár dolog ami nagyon bevállt:
Az első ami miatt leginkább aggódtunk, az az volt, hogy mindent szét fog rágni. A lakásunk pedig eléggé ingerdús. Tele van növényekkel, hatalmas lógó páfrányokkal, sok-sok külföldről hozott emléktárggyal. Ezért már a papagáj beszerzése előtt árgus szemekkel jártuk az erdőket, különböző érdekes formájú ágakat, gyökereket begyűjtve. Ezeket raktuk be a saját készítésű kalitkába is, és ezekből csináltunk neki játszófákat. (A néhány perce felrakott kedvenc képen a nappaliban lévő fája látható.) De minden helyiségben van egy saját rosszalkodó helye. Vagy egy felakasztott gyökér, kérges fa, kis tányérban kavicsok, rozoga háncskosárban szükségtelen kacatok, stb. És ahogy röpköd utánunk a lakásban mindig ezekre a helyekre száll le. Nem is kellett neki nagyon tanítani, bár az elején szükség volt néhány erőteljesebb rákiabálásra... És hihetetlen, de egyszer sem akarta a növényeket bántani!
A másik aggodalmunk a nagy hangja volt. Nem állítom, hogy van rá megoldás, de eddig egész jól kordában tudtuk tartani a rikácsolását. A leghatékonyabb elnémítás persze az, ha engedjük, hogy velünk legyen. És mivel mindig a hozzánk legközelebbi rosszalkodó helyén tartózkodik, még sokszor főzéskor is kint lehet hagyni. Egyedüli probléma, hogy reggel, óramű pontossággal fél 8-kor felébred, és elkezd játszani a kalikában a játékaival, ami persze veszekedés-szerű kiabálással jár. Ezért a lakás legeldugodtabb gardrób szobájában egy elég nagy szekrényrészt vastag szivaccsal kibéleltünk hangszigetelés gyanánt, és ilyenkor oda tesszük be. Mivel ott akkor "kel fel a nap" amikor mi kinyitjuk a szekrényt, így addig alszik ő is, amíg mi.
Pár hónapja elkezdte formálni a szavakat is. Még csak mi értjük hogy mit mond, de szépen alakul. Ezért elkezdtük rászoktatni, hogy ne rikácsoljon, hanem beszéljen. Amikor hazaérünk, örömében őrült ordításba kezd, de hamar rájön, hogy amíg nem kezd el "beszélni", addig nem megyünk be a szobába se. Ha rikácsol, egyszerűen hátat fordítunk neki, akkor rögtön észbe kap, és elkezdi mondani, hogy gyere.
Akkor szokott még ordibálni, amikor késő este is még nézzük a TV-t, vagy csak egyszerűen ég a lámpa a nappaliban, és ő már aludna. Ilyenkor is be szoktuk rakni a szekrényben lévő alvóhelyére, amit egyébként egyáltalán nem utál: sokszor amikor reggel kinyitjuk az ajtót, még egy kicsit bent marad nyújtózkodni.
Na, nem túl röviden, de mégis tömören ennyi.
Egyébként pedig nagyon jó ötletnek tartom amit Feró írt, hogy a papagájfajtáknál ki lehessen egészíteni az ismertetést saját tapasztalatokkal. Ezt a két tapasztalatot rögtön be is lehetne rakni!
Boldog új évet minden papagáj-bolondnak!!
Sziasztok:
Réka


Előzmény: Document Link Icon
A teljes téma áttekintése.