Téma:Csipisz köszönés nélkül
Készítette:Réka
Dátum:2003.05.26, Hétfő 10:41
Címszó:Válasz: Válasz: Válasz: Válasz: Válasz: Válasz: Válasz: Csipisz köszönés nélkül


Tényleg nem voltunk netközelben pár napig, de a jó hírt azért sem írtuk meg, mert sajnos nincs... Mi is abban reménykedtünk, hogy talán valaki befogta a madarat, de nem látok rá sok esélyt, hogy még mindig valakinél lenne. Mert hát valljuk be, imádtuk Csipiszt, de baromi nehéz vele együtt élni (szüleim, több ismerősünk szerint lehetetlen, és jobban jártunk, hogy elrepült...). Nem hiszem el, hogy egy sziklára felkészületlen ember egy napnál tovább bírná! Egy sziklát csak úgy lehet elviselni, hogy amikor otthon vagyunk, akkor állandóan kiengedve kell lennie. Ezért is vártuk nagyon a jó időt, hogy végre megint kiengedhessük a kertbe, mert a lakásban állandóan figyelni kellett rá, hogy ne csináljon kárt. De nem akarok senkit elriasztani a szikla papagájoktól, (sőt!!) mert mindent százszor meghálának!!
Jó kis vita indult a szárnytollak vágásáról. Nagyobb madaraknál én is mellette vagyok (a páváinknak mi is vágjuk a tollát), de egy olyan kis madárnak, mint Csipisz, és nem vágnám. És tanulunk a hibáinkból is. Belátjuk: mivel mi nem tudnánk máshogy tartani a papagájunkat, így egyenlőre úgy döntöttünk, hogy marad a kalitka szobadísznek... És néha megbugyurgatjuk Krisztián szikláját... Nagyon édes, tiszta Csipisz. Rakok is fel egy képet róluk a kedvencekbe, ahogy épp egymásra féltékenykednek.
Sziasztok!
Előzmény: Document Link Icon
A teljes téma áttekintése.