Téma:Nagy sándor ordít
Készítette:karel E-mail: karel-aratinga@freemail.hu
Dátum:2007.08.26, Vasárnap 1:10
Címszó:Válasz: Válasz: Válasz: Válasz: : Válasz:Nimfa



Üdv!

A félreértések elkerülése végett ezt még délután kezdtem írni, csak a befejezésre nem maradt akkor idő, ezért ilyen későn, ennyi hozzászólás után kerül ide.

Zsolt írt a hangszigetelt üvegről...
Szerintem...
Körbeüvegezni azt a - (jó esetben) – 2-3 Köbméteres részt ahol a (kedvencként tartott) madár ideje java részét tölti, így a hangja nem hallatszana ki az üveg mögül, ergo nem zavarna senkit...
Hmm... nem rossz ötlet ... VAGY????
Egy pici gondolkodás és oda lyukad ki az ember hogy ott elég gyorsan fogyna az oxigén és halmozódna fel a szén-dioxid...(Ha pedig szellőztetünk más irányba, mondjuk lakásból kifelé a szabad térbe akkor onnan jön majd a hang egy másik ablakon...
Ezenkívül van még olyan hátránya hogy az üveg nem enged át valamit amire az élőlények nagy részének (nem az összesnek) szüksége van, és ennek a jelentősége hosszútávon nem elhanyagolható – (szobában tartott madarak ennek (illetve hiányának) amúgy is ki vannak téve, de ezzel még csak fokoznánk a dolgokat).
Viszont ez csak az én véleményem volt, mindenkinek szíve joga azt tenni az állatával amit jónak lát, ha azzal nem árt másnak (más embernek, vagy egy állatfajnak) és nem kínozza az adott állatot. (bár ez esetben lehet h kimerítené az állatkínzás fogalmát)


Gyula írta:

„Arra se reagált senki.Speciel a nimfa nemének megállapításával kapcsolatos dolgokra gondolok.Érdekeltek volna ezzel kapcsolatban mások vélemenye is.Talán Zsoltot is.A többivel nem kell foglalkozni,megbirkózom vele.Erre tényleg írhatnátok véleményt.”


Eddig azért nem írtam rá véleményt, mert abból megint sértődés lett volna...(mármint ivar megállapításból)
De ha már ilyen konkrét kérés hangzott el, ám legyen.

Talán kezdjük azzal hogy véleményem szerint helyesebb lenne az „ivar” szót használni a „nem” helyett. Az állatoknál a „nem” egy rendszertani kategória (genus). Amikor szaporodásról beszélünk akkor is ivaros vagy ivartalan szaporodást szoktunk emlegetni, nem pedig „nemes” és „nemtelen” - (pfúú de szarul hangzik) - szaporodást...
Ivarmeghatározás...
Kezdjük nimfával, aztán majd folytathatjuk többiekkel.
Nimfánál mint ahogy Zsolt is írta az ivarérett hímek érdekes hangon fütyül(het)nek, ez egy jó támpont. Tehát ha halljuk a madártól ezt a hangot akkor biztos hogy hím. Viszont ha nem hallatja ezt a hangot akkor még nem lehetünk biztosak benne hogy tojó. (volt olyan 100% hím nimfám ami nem hallatta ezt a hangot sosem.)
Következtetés az ivarra a tollazat színe és mintázata alapján nimfánál...
Őszintén bevallom hogy nekem nimfa esetében az egyszínű madaraknál ment csak könnyen a dolog, tarka és babos nimfánál már mindig voltak gondjaim. Egyszínű ivarérett madaraknál simán áll az a dolog amit korábban már páran leírtak, nem is akarom ismételni őket. Viszont tarka madaraknál már adódtak nálam problémák. (van egy-két ember még rajtam kívül aki bevallja, a többi meg vagy tényleg biztos a dolgában, vagy csak mond valamit ami vagy úgy van, vagy nem...)Viszont fiatal (nem ivarérett) nimfák esetében véleményem szerint a tollazat mintázottságából és színéből felelőtlen dolog az ivarra bármiféle biztos megállapítást tenni.

Hullámos: viaszhártya színe ivarérett hímeken kék, ivarérett tojókon barna, (ritkán kifehéredhet, majd visszabarnulhat, ennek okát nem ismerem). Fiatal madarakon hímek bíbor és lila különböző árnyalatai esetleg kékkel keverve, fiatal tojókon pedig fehér alapon halvány égszínkék beütés. Ez a kék beütés változó erősségű lehet, de nagyon kevés gyakorlattal is megkülönböztethető a hímek kékjétől. (Tudom hogy hülyén hangzott és ellentmondásos hogy HALVÁNY égszínkék és hogy VÁLTOZÓ erősségű, de könnyebb elmutogatni madarakon mint így elmagyarázni...)

Ausztrál laposfarkúak ivarjegyei talán ismertek, ha nem akkor annak utána lehet nézni, még az egyébként felettébb hiányos magyar szakirodalom is megemlíti a különbségeket.

W. Hercegnő ivarjegye közelről elég látványos, minden színváltozat esetében nagyon könnyen megkülönböztethető az ivar, hacsak nem vedlés közben van a madár - de még sokszor így is. Viszont úgy tapasztaltam hogy ezt kevesen ismerik. :):)

Ezek voltak az egyszerűek, most jöjjön az átlag. (Lehet hogy sértődés lesz)

Madarak ivarmeghatározásáról a fej formája és mérete, illetve a testméret alapján csak annyit, hogy ez irtózatosan nagy baromság...
Aki már látott egynél több madarat közelről az úgyis sejti hogy miről beszélek...
A szeméremcsontról történő ivar meghatározásról szintén mások a tapasztalataim mint Gyulának, bár ez sok esetben használható TÁMPONTOT ad, ha nem is 100 %, bár olyan eset is van mikor teljesen egyértelmű a dolog.
Lényeg hogy Gyula említette hogy jákóknál és amazonoknál is sikerrel alkalmazza ezt a módszert. Sajna nekem már a náluk picivel kisebb madaraknál is voltak gondjaim ezt illetően (egyforma hézag), ennél a méretnél pedig egyáltalán semmi különbséget nem tapasztaltam DNA vizsgálat alapján különböző ivarú madarak esetében sem (szintén egyforma hézag). (kevés alanyon próbáltam, lehet h több madáron kellene végigpróbálni.) Viszont a kisebb testű madaraknál egész jól lehet SACCOLNI belőle. Azért nem írom hogy ivart határozni, mert nem 100%-osan megbízható a módszer. Vannak olyan példák hogy DNA vizsgált hímeknél medencecsonti hézag akkora mint egy tojónál, és van olyan tojó ahol annyira szűk hogy az ember azon filózik hogy ez hogy rakja le a tojást. Van egy barátom aki szerint ez az életkorral is változik, főleg a hímek esetében megfigyelhető nagy tágulás az életkor előrehaladtával, tehát ismeretlen korú hím bezavarhat. Viszont van olyan véleménye is - amit meg tudok erősíteni - hogy az egy fészekaljból származó egyedeket ez alapján nagyon pontosan szét lehet válogatni ivar szerint. Tehát a kistestű fajok fiataljainál jó támpont.



Ezt ugyebár már korábban kezdtem írni, így jó néhány hozzászólással megelőzte(te)k.



Ezekbe is beleolvasgattam, most egy részére van válaszom is:
Don írta ezt:

„Mikor a különféle fajok együttéléséről, az agresszióról ment a diskurzus, rögtön megkaptuk, hogy Konrad Lorentz hülyeségeket firkált,”

Nem tom ki volt aki szájára merte venni Konrad Lorenz nevét (egyébként nem emlékszem az esetre) de igazán magába szállhatna az illető... Konrad Lorenz 1973-ban (javítsatok ki ha tévedek) biológia Nobel díjat kapott etológiai munkásságáért Niko Timbergerrel meg egy harmadik csókával (neve per pillanat nem jut eszembe, bocs) együtt. Uhhogy az itt jelenlévő műmájerek ne nagyon akarják már megkérdőjelezni azt amit Ő leírt!

Szintén Don írta és ez teljesen jó:
„Itt mindenki harcias természetvédő, sokan felemelik a hangjukat a különféle fajok védelmében, mégis arról megy az értekezés, hogy lehet jácint arát beszerezni. Miért nem mindjárt pandát?”

Lehet hogy azért mert az összes pandát a kínaiak árulják - (ami így nem is igaz mert csak bérbe adják) - és ciki a kínaiban vásárolni, meg aztán a minőséggel is bajok vannak... :):)

Egyébként ez 10 pontos volt a jácinttal kapcsolatban...

Még szerencse hogy anno az eladó C. s.-ről nem hallottak sokan, mert lehet h mindjárt azt akartak volna venni.
Előzmény: Document Link Icon
A teljes téma áttekintése.