Téma:Segítséget szeretnék!
Készítette:Veritka E-mail: vera.marton@axelero.hu
Dátum:2004.09.22, Szerda 20:43
Címszó:Válasz: Válasz: Segítséget szeretnék!



Nagyon el vagyok keseredve.Dodo egyre vadabb!!! Fogalmam sincs mit rontottam el. De már ott tartunk, hogy félve engedem ki.
Ha a férjem ne adj Isten bejön a szobába, azonnal rászáll a vállamra, morog én meg persze jól lef......om a bokám, hogy most rögtön letépi a fejemet.Próbálom a kezemre ültetni,na akkor elszabadul a pokol!!!! Ez szó szerint értendő.Ott mar belém,ahol bír, nem óvatosan,hanem teljes erejéből.Nem tudom emlékszel-e, mikor még a Pl-en írtam, hogy erősen csíp, minden átmenet nélkül.Akkor volt 2 és fél hónapos.
Kezdek kételkedni ebben a kézzel nevelésben, mert szerintem, már az sem volt véletlen, hogy minden átmenet nélkül, erősen csípett, ha valami nem tetszett neki.Még soha a csőrére sem koppintottam,mikor már lilultam a fájdalomtól,akkor kénytelen voltam a másik kezemmel szétfeszíteni a csőrét, épp annyira, hogy ki tudjam húzni az ujjam.
Egyenesen dühromhamot kap, ha valami van a kezemben és nem adom oda neki. Akkor is teljes erőből marja a kezem.
Nem tudok mást csinálni megpróbálom lerázni a kezemről, ami ugye hirtelen mozdulattal jár.A felemelt hangra rá sem hederít.
Még vadabbul marja a kezem.Próbáltam nyugodt halk hangon mondani neki, hogy nem szabad csípni, fáj arra sem hallgat.
Teljesen oda vagyok.El nem tudom képzelni, mitől ilyen ideges.Közben meg nem tudok kimenni a szobából, mert rögtön repül utánam.Na és hol landol??Természetesen a vállamon.
Aztán megint jön a marakodás,mert ugye ott nem maradhat.Komolyan gondolkodom rajta, hogy visszaviszem.
Ma jutottam el odáig, hogy feladom.Be kell látnom, hogy nem nőttem fel a feladathoz!!!
Azt sem értem, miért engem mar, ha a férjemet nem bírja!! Isten látja lelkemet, nem szeretném, hogy bárkit
bántson, de miért rajtam tölti ki a mérgét, ill. félelmét, mikor közben meg érzem rajta a ragaszkodást.Nem is ragaszkodás
ez már szerintem, hanem betegesen féltékeny.Már a halakat sem tudom megetetni,pár napja ha kint van, mert kiszaszerolta,
hogy azokhoz is beszélek mikor enni adok nekik, és egyszerűen kitépi a kajás dobozukat a kezemből, vagy ha nem adom oda,
akkor megint csak jön a marás!!!
Szerintem ez sem normális 1 kézzel nevelt madárnál, hogy meghallja olyannak a hangját,akit ismer nincs is a szobában de már attól is idegrohamot kap, hogy tudja, hogy a lakásban van.Ez volt tegnap este. Jött a Mamám,akivel napok óta együtt rakosgatjuk a dobozokba a dolgokat, tehát ismeri a hangját. Be sem jött a szobába.Így is idegbeteg lett.Na akkor mart úgy meg, hogy folyt a vér a kezemből.Azért választottam, az Amazont, és nem a Jákót, mert, hogy az több gazdás. De az én Dodom felülmúlja a Jákót is.
Lehet, hogy későn választották el a mamájától??? 6-7 hetes lehetett.
Eddig azért nem dobtam be a kalitjába, hogy ne érezze büntetésnek, hogy ott kell neki lenni, hanem tudja, hogy az az Ő lakása.
Hiába vagyok otthon, mert otthon dolgozom, de mégiscsak üveggel.(Tiffany, Ólomüveg,mozaik)Arra gondoltam, hogy egész nap lát, nincs egyedül, de a lakását meg kell szoknia, hiába vagyok körüle,napközben bent kell lennie.
Mazsola a Nimfám ezt tökéletesen megszokta. Egész nap "vonalban" vagyok vele, csak akkor kiabál, ha kimegyek a szobából.
Mivel tojó, reményem sincs rá, hogy beszélgetni fog,ezért is szerettem volna, 1 igazán "inteligencs" madarat.Aki mindenkit elfogad maga körül,hiába én vagyok vele nap mint nap.Na erre itt a Dodo!!!)))))) Aki nem egészen 4 hónapos, és 1 igazi vérmadár!!!!
Minden nap úgy ébredek, hogy kezdjük új lappal,(már amennyit aludni tudok)majdnem mindent ráhagyok,nem akarom megsimogatni, ha hozzámrepül,örömmel fogadom, hogy milyen ügyes,milyen okos,aztán mindíg marás a vége.
Eddig szépen be tudtam tenni, mondjuk én este 8-kor rakom a helyére,lehet, hogy ez korai,este 6-tól eszünk
8-ig és senkit nem tűr meg maga mellett.
Na ennyi.Csilla !!!Eddig követtem az útmutatásodat, most mit tegyek???
Előzmény: Document Link Icon
A teljes téma áttekintése.