Téma:Apró sztorik
Készítette:Tatai Sándor (WebMaster)
Dátum:2006.08.23, Szerda 23:02
Címszó:Frédi és a labda



Mint talán tudjátok most nincs madaram, mivel nem tudtam vele eleget foglalkozni. Frédiben viszont az egyik legdilisebb madarat ismertem meg, 'akivel' eddig volt szerencsém találkozni:

A lányomnak volt egy kis méretű (kb 10 cm átmérőjű), eléggé leeresztett állapotban lévő sárga gumilabdája. Az jutott eszembe, hogy hátha tetszene ennek a madárnak is a dolog (akit néha, izgatottabb pillanatokban egyszerűen csak Lökött Dög! néven illettem). Mivel Frédit én neveltem fel, semmitől sem félt, a labdát pedig elragadtatással fogadta.
Az első játék az volt, hogy kipróbáljuk, hogyan bírja a labda, ha jó erősen belecsípnek?
Nem bírta.
Ez tehát egy igen rövidre sikerült játék volt, aminek a végén egy önelégült papagáj és egy lyukas, teljesen leeresztett labda volt a közvetlen környezetemben. Frédi az első csatát vitán felül megnyerte.
A labda azonban nem adta fel.
Frédinek megmutattam, milyen remekül lehet a labdát feldobni és megint feldobni és megint. Ezt neki is ki kellett próbálni. Az első kísérletek még nem sikerültek igazán fényesen, de ő láthatólag nagyon elégedett volt magával, egyre nagyobb hévvel dobálta a labdát (a csőrével megfogva persze. Itt segítségéve volt az első csata során ejtett lyuk is a labdán, mivel így még könyebben tudta megfogni), közben elég magas hangon nevetgélve - ezt a nevetést a lányomtól tanulta el :-D.
A dobálás egyre jobban ment, a labda teljes együttműködést mutatott, de mint kiderült ez csak az ellenség megtévesztése volt. Egy óvatlan pillanatban ugyanis a dobás túlságosan is függőlegesre sikerült, a labda csak erre a pillanatra várt és szépen kupán nyomta a teljesen gyanútlan Frédit.
Egy-egy.
Frédi először rettentően meghökkent. Érthető: egy legyőzött ellenfétől nem szép, ha belénk rúg. Kis tanakodás után - megsértődve elvonuljon valahova duzzogni, avagy torolja meg ezt a pimasz és aljas támadást -, a másodikat választotta: Némi szereptévesztéssel macska módjára megközelítette a labdát, majd - biztos, ami biztos- egy jó erőset belecsípett.
A labda sztoikusan tűrte.
Frédi ettől felbátorodott, egy újabb csípés, majd egy dobás következett.
Reakció: semmi.
Ismét feldobta a labdát, megint csak függőlegesen és a labda nem késlekedett a riposzttal.
Frédi agyát ekkor elöntötte a vér, mert hát mégsem tűrheti, hogy holmi labda packázzon vele és úgy nekiesett, mint Floki a lábtörlőnek. Ádáz verekedés alakult ki (én azért a madaramnak szurkoltam), aminek aztán én vetettem véget, mivel a Lökött dög már-már kezdett hisztérikussá válni. A szétválasztás eredményeként kaptam egy kissé megviselt labdát, valamint egy felháborodottan lihegő papagájt, aki úgy nézett ki, mintha most szállt volna ki egy sikertelen menet után a centrifugából.
Később aztán Frédi kibékült a labdával és nagyokat játszott vele (ekkor már az sem zavarta, ha a labda fejbekólintotta), de az első találkozás mindkettejük számára meghatározó ,élménydús pillanat lehetett.
Előzmény: Document Link Icon
A teljes téma áttekintése.