Ha megnézed a Díszmadár Magazin legújabb számát, középen találsz egy képet
rozella fiatalokról.
A baloldali madár tojó, a jobb oldali hím. A középső tojó fejű madár szintén
hím, amit a mellén lévő piros szín zárt, egyenes vonalban való végződéséről
láthatsz meg elsőre. Második minden eldöntő jegy a csőr mérete, ami a hímeknél
jelentősen nagyobb(ez minden rozella félére, gallérosra igaz).Harmadik jel a
pofán lévő kék folt, ami általában, kereszteződéssel kerül a vérvonalba. Lehet
talán alfaji is, elterjedési területtől függően, mint a sápadtfejűnél, de én
még tiszta vérben, nem láttam kékes pofájú rozellát(persze ez még semmit sem
jelent). A sápadtfejű x eximius keresztezésekor, a fiatal madarak általában az
eximiusra ütnek vissza, de öröklik a sápadtfejű pofáját szegélyező kék
színt(már amennyiben volt neki), a sápadtfejűre sikerült fiatalok, viszont a
fejükön viselik az eximius piros színének pöttyeit, melyek az átvedlés után is
megmaradnak.
Amennyiben a normál rozellát, a nagyobb testméret elérése miatt pennanttal
keverik, úgy az összes utód, hagyományos rozellának tűnik, de nagyobb lesz és a
pofájukban a kék sáv mindkét ivarban megjelenik.
Ezt a hibridet(egy tanult kollégám állításának, aki szerint a hibrid nemző
képtelen lesz, sajna, itt ellent kell mondanom, mivel a platycercus fajok
egymásközt eredményesen tovább szaporíthatók)tovább keresztezve normál
rozellával, szintén nagy testű madarat kapunk, de a kék folt a generációk során
már csak a hímekben jelenik meg.
Tehát szerintem keresztezéssel került bele a madaraid arcába a kék szín(ami ez
esetben érték növelő, mivel feltételezem, szép nagy madaraid vannak,
ellentétben a legtöbb esettel, mikor a hibrid értéke nem éri el egyik szülőét
sem)
|