Csilla, a magánéleti problémáidat kérésedre nem kommentálom, csupán annyit: Sajnálom.
Augusztus 3.-án elhoztuk a tenyésztőtől a 6 hetes zöldszárnyú arámat, tényleg ő volt az álmom, azóta nincs állandóan madár-vásárolhatnékom. Egy végtelenül büszke, öntudatos, okos kis állat lett belőle. Nem az a hízelgős cica, mint a kék-sárga ara volt, míg 2és fél éves nem lett. Ha hívom, úgy csinál, mintha nem is szóltam volna neki, majd kis idő elteltével, mintha csak neki jutott volna eszébe, nem az én kérésemre tenné, hozzám repül. Egy kedves rotweiler tenyésztő ismerősöm mesélt erről a kutyafajtáról hasonlóakat.
Szókincse egyenlőre kimerül a "nem" szóban. Tud puszit adni, és magától rászokott, hogy mielőtt kiveszem a volierből, pottyant egyet még odabent, úgy áll rá a kezemre, a vállamat, ruhámat is kíméli, rárepül ha dolga akad valamelyik volierre és ott pottyant. Kicsit emlékeztet a viselkedése Blue-ra. Ő is nagyon szereti a kezemet harapdálni, nyalogatni az ujjaimat, a csuklóm lazán körbe tudja fogni a csőrével, és mivel fiatal még, ő is elveszíti a kontrollt néha, és marha nagyot csíp belém.
A jákóm napról napra okosabban beszél. Kb. két hónapja költöztünk kertes házba, s hát dobozokba is pakoltunk többek között, amiket aztán leragasztottunk. Nos a jákó kb. azóta folyamatosan utánozza a ragasztás recsegő hangját. Imádja még a húsklopfolás hangját utánozni. Mikor már nem bírtam hallgatni az örökös klopfolását, rászóltam, hogy elég már, mert kitekerem a nyakad. Erre sértődötten elvonult, visszanézett és közölte: Csúnya vagy, tudod, csúnya. Aztán aznap nem állt már szóba velem.Karácsonykor kicsit megtréfálta Anyósomat. Nálunk aludtak, s kint az étkezőben reggel kávéztunk velük. A jákó szokás szerint a térdemen ül és nézelődik. Anyósom önt magának pár korty ásványvizet, erre a jákó elkezdi a vízcsorgás hangját utánozni, anyósom megdermed, zavarba jön, abbhagyja a víz öntését, csönd. Ezt 2x, vagy 3x eljátszotta vele a madár. Emeli a szájához az anyósom a kávéspoharat, a jákó elkezd szürcsölni, megint szégyenlős, zavart csend, a kávésbögre óvatos szájhoz emelése, a jákó még rútabbul szürcsöl. A végén pedig anyósom zavartan letette a csészét, gyanakodva a madárra nézett, aki erre elkezdett azzal a boszorkányos kacajával nevetni.
Van egy kiskutyánk, shih-tzu, akit megint csak a jákó nevel. Kezdetben próbálta vadászni a madarat, a jákó meg nagyot csípett az orrába, meg meghúzta a bajuszát és kiabált közben, hogy Sunny, mit csinálsz, nem szabad. Mikor a kutya kimegy a szobából, akkor is egyből idomítja, Sunny, gyere vissza, ül. Ha nem jön a kutya egy szóra: Sunny, mit csinálsz! Ha szót fogad a kutya:OOOOOkos, dícséri.
Egyik nap kiabált nagyon a jákó, tudod, az a nyűgös vagyok, visítok hiszti. Ez egyébként őrá nagyon nem jellemző, inkább az arák szoktak üvöltözni. Bemegyek, erre hallom: Ara, ara, csúnya vagy, nem szabad.
Egyenlőre ennyi.
Örülnék neki, ha más is megosztaná a kalandjait a madarairól, gondolom nem csak Csillánál és nálunk zajlik az élet a madarakkal!
|