| Szia Zoli! 
 
 A baj az, hogy Lorenz egy kis faluban lakott, és ott mindenki ismerte a
 madarát, ha valahová elkóválygott, rögtön jött a hír, hogy itt és itt üldögél
 egy fán elanyátlanodva. Ha kiviszed a madarad, nagy valószínűség szerint nem
 fog elmenni tőled, míg meg nem riad valamitől, akkor aztán 3-4 km-rel arréb
 veszi észre, hogy nem vagy a közelben, vissza meg nem talál, egy szelíd kakadu
 meg könnyen megtetszhet bárkinek. Ez így van, rengeteg ilyen történet kering a
 NET-en. Persze bennem is felmerül, hogy akkor hogy a csudába találnak vissza a
 költőoudúhoz, pl. mikor elmennek inni...
 
 Állítólag van valaki, akinek az öreg sárgabóbitása tabvasztól őszig kinn lakik
 a kertben a körtefán, és a kutya a legjobb barátja, de ő már nem nagyon szeret
 repülni...
 
 Más lehetőség: a madár szárnyán az utolsó 5 evezőt tőben össze lehet kötni az
 egyik oldalon ( így ui. instabillá válik), vagy össze is lehet gumizni. Én
 kipróbáltam a lakásban, és egyáltalán nem zavarta, nem akarta leszedni, viszont
 érezte, hogy vmi nem jó, mert nem kísérelt meg hozzám repülni, bármennyire is
 hívtam, inkább ordibált, hogy én menjek érte.
 
 Üdv: Donát
 |