Váltsatok témát légyszi':( Ati, ha kérdésed van továbbra is az emailem-re küld, mégha lassú is vagyok  válaszban. Kevesebbet tudok a net-re jönni, mint szeretnék, ezért van hogy elsőként mindig  ide nyitok (a papagájozás volt az első szerelmem, mielőtt poligám lettem  madárban:)) A fácán kissé más műfaj, mint a papagáj és aki nem ismeri, azt zavarhatja, hogy  itt tárgyaljuk ki. Amúgy tényleg most a héten jelenik meg az ezüstfácános cikkem:) a D.M.-ban. Ha  nem tetszik jól leszúrhattok érte:) Tóth Sanyi bátyám írása tényleg használható, szakirodalmi szintű. Én inkább a  mindennapi tapasztalatokat próbálom összegezni, vásárlástól a szaporításon át a  nevelésig.  Az előbb írtam egy választ a papagájos kviz-beli kritikámra kapott levélre,  amiben valóban olyan állításokat is kaptam, ami újdonságként hatott és  valószerűleg az én ismereteim voltak hiányosak(bár nem mindenben:)). A  válaszomban volt benne a hozzáállásom lényege, miszerint az életből merítek  elsősorban és ehhez olvasgatok hozzá. Így előfordul, hogy van amiről úgy érzem,  tudom a lényeget, már nem gyűjtök újabb infókat, hiszen az adott madárka  tartásához, szaporításához, már eléggel rendelkezem.  Ezért hangsúlyozom, hogy tévedhetek, ugyanúgy, mint bárki más a Fórumon.  Viszont az, hogy itt vagyok, komoly fejlődést jelent nekem is. Hibás tanácsot  nem akarok adni, ezért kénytelen vagyok fejleszteni sekélyes tudásomat,  valamint tanulok másoktól, netán mások hibáiból is. Legtöbb madarász (hozzám hasonlóan) nem úgy kezdi egy madárfaj tartását, hogy  mindent elolvas róla, hanem a kiállításokat, tenyészeteket járva beleszeret egy  tollasba és annyi infóval a bírtokában gyűri a szállítóba, amennyit a tenyésztő  ad róla. Akinek persze eladó az adott madár:( Tehát örülök, hogy létezik a Fórum, ami összehozza a papagájtartókat,  tenyésztőket, kedvelőket fajunk legkülönbözőbb hierarchikus rétegeiről, segít  megértenem mi vonza az embereket a madártartás irányába, összráncolom a  szemöldököm, ha hasonló gondolkodású kollégák elbeszélve egymás mellett,  összemordulnak, megtanultam röhögni anonymusok rosszindulatú, gügye  beszólásain, főhajtással viselem a kioktatást, ha jogos, mégha a hangnem  túlságosan éles is. Végül, de nem utolsó sorban öntelt elégedettséggel zsebelem  be a dícséretet:))))) Gyarló az ember...
 |