Gvajakil papagáj

Teljes oldal frame nélkül


(Thomas Arndt: Lexicon of Parrots)
Rendszertani besorolás:
PAPAGÁJFÉLÉK --- Valódi papagájok --- Ékfarkú papagájok
(PSITTACIDAE --- Psittacinae --- Aratinga)


Angol neve: Red-masked Conure

Latin neve: Aratinga erythrogenys
(jelenlegi, illetve korábbi elnevezések)

Német neve: Guayaquilsittich

Származási hely: Nyugat-Ecuador és Peru északnyugati része

Testnagyság (Fejtetőtől farokvégig mérve) : 33 cm

Fészkeltetés: A szakirodalom szerint nem bonyolult: a tárokat a költési időszakban, azaz májustól különitsük el. 25x25x50cm-es méretű fészekodút biztositsunk számukra, 6 cm átmérőjű röpnyilással.

Tojások száma: x3-4

Kotlási idő: x22

Kirepülési idő: nap

Nézzük, mit irt róla Lengyel Tibor:
hazája Peru és Ecuador, ahol régóta kedvelt díszmadár, ez a 33 cm nagyságú aratinga, mert könnyen szelídül, megtanítható szavakra, és szólóban, ha gyakran engedjük repülni a szobában, kisebb kalitban is jól érzi magát.
A németeknél a számos neve közül az egyik (Rotkopfsittich) jól jellemzi, mert valóban a piros fej látványa ragadja meg leggyorsabban a szemlélõt. A fej pirosa csaknem teljesen körbeöleli a csontszínű csőrt, pontosabban egy pettynyi szakadás után — még ha nagyon elvékonyodva is, de — tovább folytatódik az állon.
A csepp formájú, nagy krémszínű szemgyűrű mögé is húzódik, csak a tarkónál szakadozik meg, teljesen szabálytalan cikk-cakkban váltja fel a szárny és a farok, vm. a test tollazatának zöldje.
Bár rögtön hozzá kell fűznünk, hogy a váll és egy kisebb részen a szárny éle itt is, mint több más aratingánál: piros.
A zöld legélénkebb a farkon és a nagy evezõkön. A combon és a hason már inkább sárgászöld.
A hím és a tojó egyforma, bár sokan tudni vélik, hogy a tojó nem csak kisebb, de a színei is kevésbé élénkek, ez azonban nem igazán megbízható különbség.
Tenyésztéséhez volier szükséges, 25x20x35 centiméteres (fûrészporral bélelt) odúval. (Vasicek szerint a kívánatos odúméret. 45x35x70 cm.)
A 3—4 tojást a tojó 28 nap alatt kelti ki.
A kicsikhez a hím is bejár etetni.
Az egyszínű, zöld fiatalok 50—53 napos korukban hagyják el az odút.
A fiatalok szemgyűrűje vékonyabb. A fej pirosa kezdetben csak kisebb foltokat jelent és kevésbé élénk. Viszont a zöld a szárnyakon és a farkon sötétebb.
Felnevelésükhöz a szülők sok zöldet (saláta) és gyümölcsöt (alma) vm. csíráztatott magvakat (napraforgó, fénymag) igényelnek.
Szívesen fogyasztják édes héjú fák friss ágait, hajtásait, gyümölcsfák rügyeit.


Felhasznált irodalom: Lengyel Tibor: Madárbarát lexikon, Thomas Arndt: Lexicon of Parrots
2003.02.03 10:15
Vissza a főlapra
websas.hu


A faj tenyésztői:
Dr. Feledi Péter
Rácz Sándor

A fenti lista nem teljes, érdemes a tenyésztők oldalon tovább is keresni

2009.02.15: Lecsó - Zselé (Gvajakil papagáj) [151 kb]