Készítette:Csilla
Dátum:2009.01.08, Csütörtök 9:37
Címszó:papagajok termeszete
Kategória:egyéb
Talaltam egy tok jo cikket gondolom megosztom veletek...persze jo benan lesz leforditva de bizom intellegenciatokban hogy ertitek majd a velejet :)

Ket fele papagaj csapat van a szabadban ha a csapatot igy irjuk le hogy 1. egyforma sebeseggel repulnek egyutt 2. egyutt legelnek a foldon, sziklakon, fakon, stb. Az egyik csapat tobb faj papagajokbol all...mig a masik csak is a sajat fajaval keveredik. Miert kell hogy felfigyeljunk erre a variaciora? Azert mert a csapat szellem es viselkedes mod meghatarozza a papagaj faj karakteret, viselkedesi formajat. Egy csapat pld. a jakok, az orias kakaduk mig tobbszoros faju csapatok az arak, amazonok, aratingak..ezeket vegyesen lehet latni ahogy pld. a foldon kutatnak magok, bogarak utan. Ausztraliaban is vannak tobb faju csapatok..pld. lehet latni sarga bobitas kakadukat galah es corella kakadukkal.

A papagajok oszton szeruen erzik hogy eletbe maradasuk attol a csapattol fugg ahova tartoznak. Ugyan ez az oszton megmarad meg a fogsagban szuletett papagajoknal is. Pld. A jakok nem nagyon toleralnak uj tagokat a csaladban, foleg ha ok voltak az elso papagaj a csaladon belul. A jako magat es az emberi csaladjat egy fajtaju csaladnak veszi. Mikor behozunk egy mas fajta papagajt, a jako nehezen toleralja az uj jovevenyt. De pld. Azok akik del amerikai fajokat tartanak, ezek a madarak tok J jol viselik egy masik fajtaju papagaj behozatalatat.


Miert vannak tobb faju papagaj csapatok? Miert nem akarnak sajat fajtaju csapatot kialakitani mint pld. A jakok?

Del Amerikaban tobb fajta papagaj teruletileg kis helyekre vannak kotve. Nagy a harc a megfelelo feszek helyert, es legelo foldekert . A legjobb odukat, eteto helyeket ugy talaljak meg hogy kovetik a csapatot. Valoszinuleg a nem eleg feszkelo helyek szama csokkenti a szaporodasukat. Epp ezert nincs az hogy hatalmas csapat amazon vagy arak osszetartanak..hiszen egy helyen nincs annyi megfelelo feszkelo hely a szamukra. De egy kissebb nagyobb papagajokbol allo falka, kulombozo feszek rakasi igennyel jobban megtud lenni es a csapatba tartozas biztosabb tulelesi lehetoseget ad a ragadozok ellen. Mindannyian tudjuk hogy a Del Amerikai papagajok milyen ricsajozast tudnak levagni…hiszen a kissebb fajtaju papagajoknak is bizony jol megkell ereszteni a hangjukat a nagyobb csapat tarsuk ellen mikor a parukat hivjak.

Papagajok nem ricsajoznak csak ugy a kedvukre. Vagy hivjak a parjukat, vagy figyelmeztetik a tobbieket ha veszelyt latnak, ha kaja lehetoseg van, hivjak a tobbieket. A csapaton belul vajon erdekli az egyik faju papagajt a masik faju? Valoszinuleg nem, mivel genetikailag a sajat fajara van beprogramozva. Ha egy amazon ordit a lakasban…nem azert ordit mert olyan kedve van vagy hanem azert emeli a hangjat mert elhiv attol az szamara ismeretlen embertol akivel eppen diskuralsz. (ha ha Alfoldi jut eszembe az amazonjaval es a vendeggel kapcsolatban).

A jakoknak viszont nem kell tulharsogni egymast. Mindegyik ugyanazt a kommunikalasi format hasznalja. Epp ezert a jakok csendesebbek mint pld. A tobb faj papagaj csapat tagjai. Pionusok is egy faju csapatban leteznek, ok is csondes madarak hazon bellul.

Egyedi papagajok karaktere sokkal stabilabb a tobb faju papagaj csapatbol mint ez egy faju csapatbol. Pld. Mennyiszer lehet hallani tolltepos amazonrol? Habar tolltepos aratingak, arak gyakoriabbak de kozel sem olyan gyakori mint a jakoke vagy azok a fajta kakaduke akik egy faju csapatokba tartoznak. A del amerikai fajtaju papagajok mar eleve ugy nevelik a fiokakat hogy konnyebben onallo tagjaiva valjanak egy tobb faju csapatban. Pld. egy sarga homloku amazon sokkal korabban oszton szeruen hagyja el a szuloket hogy a csapat tagjava valjon mint pld. Egy jako. Epp ezert nagy hiba ha egy tenyeszto ugy neveli a jako fiokakat mint ahogy az amazon fiokakat.

Kutatok mar megfigyeltek hogy a jakok sokkal hosszabb idot toltenek a csalad tagjaival a csapaton belul mint a tobb faju csapatok papagajai. Ez a lassubb onallosagra valas valoszinuleg okot ad arra hogy a kezzel nevelt de elsietettet jakok sokkal erzekenyebbek, nincs annyi onbizalmuk es neurotikusabbak az eletuk folyaman. (En kommentarom..epp ezert is hajtogattam mar miota hogy nem kell eroltetni a taprol leszoktatast egy fiokanal..foleg nem a jakoknal).

1990es evekben Dr. Irene Pepperger’s tanitvanya, Diana May, kutatasa bebizonyitotta hogy egy tobb szaz jako csapat sok kisebb csaladi tagokbol vannak formalva, egy csalad 5-6 jakobol all altalaban. Ez a megfigyeles valoszinuleg alapot ad arra hogy a fiokaknak hosszabb idobe kerul onalloan belevegyulni a csapatba. A fiatal madarak 3+ evig is csaladon belul maradnak es csak kesobb szallnak ki part keresni maguknak. Hanyan panaszkodnak hogy “en neveltem fel a jakomat de bezzeg a ferjemet szereti mar?”. A papagaj csupan az osztonenek el, a nevelo szulot elhagyja es keresi maganak a parjat ..ez eseben a ferj.

Elvan fogadva hogy a papagajok tarsas lenyek es egy tobb papagajbol allo haz vidam haz tud lenni ha azok a papagajok a tobb faju papagajok csapatjabol szarmaznak. Hozz egy uj masfajta papagajt a jako melle, hetekig, honapokig de akar orokre ..nem fogja befogadni a jako az uj jovevenyt. Tegyel egy tukrot be a jakonak es abban boldogan fogja nezni magat, egy sajat faj tars ami nem pofazik vissza, tiszta orom addig amig a csalad ember tagjai elvannak a haztol.

Felvetodik a kerdes, miert fogadja el a jako az embert mint tarsat…hiszen nem egy faj vagyunk. Mikor kezzel nevelunk egy papagajt es kezunkbol etetjuk, mi leszunk a csaladja. Ha egy jako fiokat egyutt nevelunk fel pld. Egy kakadu fiokaval, akkor a jako elfogadja a kakadut is mint csalad tag.

A kalitka vedese sokkal erosebb az egyedi fajta csapatbol szarmazo papagajnal mint pld. A del amerikaiknal, a parzasi korszakot kiveve. Valoszinuleg azert mert egy jako osztonosen nem enged egy masik fajta papagajt a falkaba. Mig egy amazon vegig maszhat egy ara kalitkajan, probalja ugyanazt megtenni egy jako kalitkajan. Sokszor szivesseget teszunk egy jakonak ha a kalitkajat a tobbi fajtaju papagajok kalitkajatol messzebb teszunk.

Ha egyutt akarunk elni a papagajokkal sokkal tobbet kell tanulnunk roluk. Nem ok fogjak a viselkedesi formajukat a mi elvarasunknak megfeleloen atvarialni. Osztont nem lehet atnevelni. Mi vagyunk akik az osztoneik ellen neveljuk, nekik nem megfelelo kornyezetben. Epp ezert a mi felelosegunk hogy amennyire csak lehet olyan elet korulmenyt nyujtsunk nekik ami a fajtajanak megfelelo. Ha ezt nem csinaljuk az eredmeny egy megzavarodott, boldogtalan papagaj amit mi egyszeruen csak egy problemas papagajnak titulalunk.

Iro: Jane Hallender


A teljes téma áttekintése.