Papagájok


Forrás: dr. Romhányi Attila: A Föld papagájai, Lengyel Tibor: Madárbarát lexikon

A Madarak (AVES) osztályán belül a Papagájok (PSITTACIFORMES) egy jól elhatárolható rendet alkotnak. Jelenleg kb. 335 élő faj és azon belül 549 alfaj alkotja a papagájok rendjét. A papagájokra jellemző a csőr és a láb alkata. Csőrük a ragadozó madarakéhoz és a baglyokéhoz hasonlít melyet az élelem megszerzésén kívül kapaszkodásra is használnak. A lábuk fogószerszám, az első és a negyedik ujjuk hátrafelé, a második és harmadik előre áll. Sok faj elég ügyesen tudja használni a lábát.
A legtöbb papagáj társaságban élő madár, egyes fajok igen nagy kolóniákat alkotnak. Nagy részük kimondottan fán lakó, ezért erdős vidéken élnek, vannak azonban szép számmal füves pusztaságban élő fajok is. Általában jó repülők, kivéve a földön élő bagolypapagájt. Európán kívül minden földrészen őshonosak. A papagájok a legértelmesebb madárfajok közé tartoznak, kedvességüket, szelídségüket az ember már korán megismerte. Emberi környezetben jól tarthatóak, az embert elfogadó, szeretetre méltó, kedves társ válik belőlük.
Rendszertanilag a papagájokat a következőképpen sorojuk be:

CsaládokAlcsaládok
Nemzetségek
Fajok
Alfajok
Lórifélék
(Loriidae)
--
12
47
56
Kakadufélék
(Cacatuidae)
Valódi kakaduk
(cacatuinae)
6
17
25
Nimfapapagájok
(nymphicinae)
1
1
0
Papagájfélék
(psittacidae)
Nesztorpapagájok
(Nestorinae)
1
2
1
Harkálypapagájok
(Micropsittinae)
1
6
15
Bagolypapagájok
(Strigopinae)
1
1
0
Valódi papagájok
(Psittacinae)
57
261
452
Összesen
79
335
549
(megjegyzés: a különböző források eltérő számokat közölnek a nemzetségekbe sorolt fajok és alfajok között. Ez az eltérés abból származik, nincs még egységesen elfogadott tudományos besorolás ezen renden belül (sem), ezért aztán jópár madárfajnál vitatott többek között az is, hogy mely nemzetség tagja (van ahol egy adott faj egy nemzetség tagja, van ahol külön nemzetségbe sorolják), illetve a fajok és alfajok esetében is fennáll az előző megállapítás, tehát van olyan forrás ahol egy faj önálóan létezik, míg máshol alfajként szerepel. A különböző nemzetségek létében, nemlétében is igen nagy a kavarodás - igaz ez az alcsaládok listájára is - mindez nyilvánvalóan csak azért, hogy megnehezítsék a hozzám hasonló elvetemült weblapkészítő alakok dolgát. Úgyhogy én itt egy egyszerű módszerhez folyamodtam: vettem egy besorolást, azt vittem végig itt mindenhol és a többiről pedig könnyedén lemondtam.)

A papagáj szavunk Közép-Afrikából származik, ott él egy néptörzs (Sierra Leonéban, a timneh, amelyről a jákó vagy szürkepapagáj egyik alfaja a psittacus erythacus timneh nevet kapta) mely törzs a jákó papagájt "papamkaj"-nak, azaz "fecsegő, locsogó"-nak nevezte. A szó még sokat változott, ahogy a kereskedők a madarakat Észak -Afrikába vitték eladásra, pl "bábagá"-ra módosították. Később, mikor Európába is eljutott a madár, akkor nyerte el a ma elterjedt "papagáj" nevet.
Később már a jákópapagáj törzsalakja (psittacus erythacus erythacus) is kedvelt importáru lett. Amikor a szelíd madarat kézre hívták a német nyelvterületen úgy hangzott, hogy "ja, komm!", azaz "na, gyere!". Ezt a madár úgy adta vissza, hogy "jákó" és ez névként rajta is maradt a madáron.

A papagájok tudományos neve (psittacus) pedig görög eredetű. A görög szótárban megtaláljuk a "pszitta" szót, melynek jelentése: "hí, hajj, huss!" - az ókori baromfihajcsárok ezzel a szóval hajtották állataikat.

Feltalálási helyükről, vagy ott élő néptörzsről nevezték el a dél-amerikai aymara-, gvajakil-, pávuapapagájokat. A vörösessárga hasú Aratinga solstitialis neve a napra utal. A lóri maláj szó, a "nüri"-ből származik, aminek jelentése "fénylő". Szintén maláj szó a "kaka" amely 'idősebb testvér"-t jelent, ezt a "tua" szóval ("öreg, érett") erősítik meg. Ezáltal a "kakadu" név a madár hosszú élettartamára utal. A maoriknál a "kaka" szó "papagáj"-t jelent, ebből ered az egyik nesztor-papagáj és a bagolypapagáj neve. Az arák rikácsolásából Burmeisternek az "ara-ra" hangsor csendült ki, ez a név tehát hangutánzó.

A papagájok tudományos rendszertani csoportosítása, és a népszerű csoportosítások gyakran nem vágnak egybe. Például a köznyelvben Aráknak nevezett papagájok csoportját három nemzetség alkotja a valódi arák ("ara"), a kékarák ("Anodorhynchus") és a spix arák ("Cyanopsitta") nemzetsége (bár igaz, hogy van olyan rendszertani besorolás, melyben a fenti nemzetségek az ARA alcsaládba tartoznak). A tudományos rendszertani csoportosítással kicsit jobban harmonizál a Kakaduk csoportja, melyben a köznyelv beleérti a Valódi kakaduk ("Cacatuinae") alcsalád minden faját. Rendszerint viszont kihagyja belőle a nimfapapagájt, pedig ez a faj is tagja a Kakadufélék ("CACATUIDAE") családjának.
Egyéb területeken viszont óriási a keveredés mint csoportosítás, mint elnevezés tekintetében. Szokás pl. a Díszpapagájok ("Polytelis") nemzetségét Barrabandoknak hívni. Ma Magyarországon nincs a papagájokfajoknak egységesen "törzskönyvezett" neve, így aztán számtalan néven (gyakran szerepelnek a papagájok pl. a német nyelvterületről átvett névvel) jelennek meg. A fajismertetőkben igyekszem felsorolni az egyes fajok itthoni névváltozatait.

2005.08.16 -1:-1
Vissza a főlapra
websas.hu