Spix ara hírek


A Spix ara (Cyanopsitta spixii) az egyik legveszélyeztetettebb, papagájok közül pedig a legveszélyeztetettebb faj a világon. Kis területen, Brazília északkeleti sarkában éltek, a 'caatainga'-n, száraz, bokros szavannán elszórt erdős területekkel és szezonális patakokkal vegyítve.

Ez a faj kihalóban van a lakóterületük pusztítása és az illegális befogás, illetve csempészés miatt.  Mar több éve hogy megszerveztek egy visszatelepitő programot:  CPRAA (Permanent Committee for the Recovery of the Spix's Macaw)  néven melyben közreműködött a Brazil kormány, a Brazil Természetvédelmi Szervezet, (IBAMA), nemzetközi tudósok és azok a madarászok akiknek tulajdonában volt ilyen faj. 2002 óta az IBAMA letesitett egy 'Spix ara munkás csapatot'  szakértőkkel és 3 taggal: a Loro Park, az Al Wabra természetvédelmi szervezet (AWPP) és a Sao Pauloi allatkert alkotják a tagokat.  Még legalább két spix ara tulajdonosról lehet tudni, habár az egyik tagadja ennek a fajnak a birtoklását.

2000 decemberében, mikor az legutolsó spix ara (hím) eltűnt az eredeti élőhelyén, a vadonból kihalt fajjá lett nyilvánítva. Ezért a spix ara jövője teljesen a fogságban született papagájok visszatelepítésétől függ. Az 1980-as években csak 11 spix aráról tudtunk ami 2002-re 60-ra növekedett.  Az egyik szervezője a CPRAA- nak, egy párt és két fiatal arát tart a program keretén belül, egy másik négy madarat. Az AWW P 28 arának, Svájc 15 és Sao Paulo állatkert 7-nek a tulajdonosa.  A program tagjai így a Sao Paulo állatkert, a Braziliai Maurico dos Santos,  Roland Messer svájcból és Antoinio de Dios (fülöp szigetek) alakul. A két utolsó tag privát gazdái ezeknek az aráknak míg a Loro Park és Sao Paulo arák a  Brazíliai kormány tulajdona. Még legalább egy spix ara tulajdonosról tudunk, Saud Al-Thani sejk aki viszont nem CPRAA tag.  Szerintünk több spix ara is létezik magántulajdonban gyűjtőknél, többek között Svájcban is.

Az LFP sok éve az egyik fő szponzora volt a visszatelepítési kísérleteknek, ami egyben támogatta a kutatásokat, a természetes előhelyük helyreállítását és megőrzését,  valamint az ottani lakosok oktatását.  A kutatások során sok értékes információt nyertek az ökológiájukról, a szaporodás biológiai folyamatáról az utolsó spix arát követve, ami egy vöröshátú (propyrrhura maracana) tojó arával párosodott össze. Az 1998-tól 2000-ig tartó kutatás hasznos és értékes megfigyeléseket eredményezett. Sikeresnek bizonyult a vöröshátú ara fiókák felnevelése azok után, hogy  a hybrid C. spixii x P. maracana pár fészkébe voltak becsempészve, habár a hím spix ara eltűnése sajnos véget vetett ennek a kísérletnek.  Ezt a technikát viszont alkalmazni fogják  a spix ara fiókákkal amikor  a szabadban élő vöröshátú ara pár fészkébe csempészik be a fiókákat.

1999 decemberében kilenc kísérleti vöröshátú arák közül (szülő és kézzel neveltek), melyeket az LPF adományozott Caatingaba való visszatelepítési céllal,  2002-ben, 5 madár még mindig életben volt. Annak ellenére hogy az utolsó vadonban élő ismert spix ara hím eltűnt, még mindig van lehetőség a spix arák vadonbeli szaporítására.  Megfelelő politikai és morális feltételekkel elképzelhető egy tudományosan megalapozott stabil, hosszútávú visszatelepítési program.

Sajnos 1999-ben mikor a CPRAA  felkérte a svájci es Fülöp-szigeteki privát spix ara tulajdonosokat az aráik eladására a faj fentartása végett, CPRAA egyre több konfliktusba ütközött aminek a vége két spix ara pár illegális átszállítása a Fülöp-szigetekről a shejkhez lett.

A 2001 februárjában tartott találkozón a privát spix ara tulajdonosok értesítették a CPRAA-t hogy önállóan akarnak dönteni a madaraik helyzetéről, amire a brazíliai kormánynak nem volt más választása mint felfüggeszteni CPRAA tevékenységét  addig, amíg egy új megoldást nem találnak. Közben az LFP is felhagyott a spix ara visszatelepítési kísérletének szponzorálásával, így 2002-ben elmondhatjuk hogy a spix ara a vadonban még mindig kihalt fajnak számít.

A cikk eredeti változatban a Loro Park oldalán olvasható

Köszönet Csillának a fordításért!

2007.02.27 13:34
Vissza a főlapra
websas.hu