ParrotLand - Hasznos Holmi: Hibrid

Hibrid

Forrás: Lengyel Tibor: Madárbarát lexikon

hibrid (felemás — gör.): olyan egyed v. zigóta, amely eltérõ genetikai információkat tartalmazó gaméták egyesülésébõl emberi beavatkozásra (keresztezés) v. spontán módon jött létre.
Citológiai vonatkozásban a hibrid annyit jelent, hogy a kérdéses egyed a sejtjeiben olyan gemonokat hordoz, amelyek v. genetikailag v. genetikai és szerkezeti sajátosságaikat tekintve is különböznek egymástól.
Többféle csoportosításuk elképzelhetõ
I. a szülõi formák rendszertani hovatartozása, ill. aszerint, hogy a hibrid szervezet sajátosságai meghatározásában milyen
II. genetikai vagy citológiai tényezõk tekinthetõk a legfontosabbaknak.
A szülõi formák szerint:
I/1. INTRASPECIFIKUSAK, ha a szülõk egy faj alfajaihoz, változataihoz v. tenyésztett faj fajtáihoz tartoznak — ez a fajta hibridizáció feltételezi a szülõpartnerek fajtatiszta tenyésztését, fenntartását;
I/2. INTERSPECIFIKUSAK (fajhibridek vagy basztardok), amikor egyazon nemzetség klb. fajaihoz tartozó szülõket párosítanak (latin elnevezésekben interspecifikus hibridre árulkodik a két név közé tett X);
I/3. INTERGENETIKUSAK, amikor rokon nemzetség fajait sikerül eredményesen keresztezni (latin elnevezésükben a kettõs név elé tett X jelöli, hogy intergenetikus hibridrõl van szó).
Sokszor éppen a rokon nemzetségek fajai közötti eredményes keresztezés árulja el, hogy hibás a rendszertani besorolás, ilyenkor korrigálnak, és az intergenetikus hibridbõl rövid úton interspecifikus lesz. Ugyanis köztudott, hogy a klb. nemzetségekhez tartozó fajok keresztezésébõl származó utódok életképessége a fejlõdés bizonyos szakaszában megszûnik — ez a jelenség a hibridletalitás.
A legfontosabb genetikai, ill. citológiai tényezõ alapján beszélhetünk
II/1. GENETIKAI hibridekrõl, amelyek egy v. mindössze néhány allélpárra nézve heterozigóták;
II/2. DIKARIOTIPIKUS hibridekrõl, amelyek valamennyi sejtje két-két, egymással össze nem olvadt és egymástól genetikailag különbözõ haploid sejtmagot tartalmaz;
II/3. KROMOSZóMASZÁM hibridekrõl, amelyek két klb. számú kromoszómát tartalmazó gaméta összeolvadásából jönnek létre;
II/4. PERMANENS hibridekrõl, amelyek heterózis szervezetek, s nemzedékrõl nemzedékre önmagukhoz hasonló szervezeteket adnak, mert a homozigóta fenotípusok a genotípusukban rejlõ letálfaktorok miatt eliminálódnak;
II/5. STRUKTURÁLIS hibridekrõl, amelyek két egymással teljesen azonos gemont tartalmaznak, de az egyik gemonban szerkezeti változások léptek fel;
II/6. POLIPLOID hibrideknek, amelyek két faj kettõnél több gamonját tartalmazó egyedek;
II/7. MONOPLOID hibridek, amelyek egyetlen gemont tartalmazó szervezetek, de gemonjuk kromoszómái klb eredetûek;
II/8. EGYÉB hibrideknél az egyik faj sejtmagját egy másik faj citoplazmája hordozza.
A madártenyésztõk érdeklõdése mindig is nagy volt a hibridek iránt. A haszonállatokkal foglalkozók számára az egyik leghatékonyabb módszernek bizonyul, mely révén új, az eredeti fajtáknál értékesebb fajtákat (ÿ1Akacsafajták) hoznak létre, hogy két v. több fajta jótulajdonságait egyesítik egy újban.
Természetesen csak az öröklõdõ tulajdonságok tekintetében van lehetõség ilyesfajta nemesítõmunkára.
A házityúk tojáshozamát, ill. a növekedési erélyét szintén a keresztezések eredményeként sikerült robbanásszerûen növelni, és még számos példát hozhatnánk fel.
A díszállattartók, -tenyésztõk is jeleskednek a keresztezésekben. Elsõsorban a galambászok hozzáértését dicséri az a nagyszámú galambfajta, amelyet a szirti galambból a fajtatiszta tenyésztés, vm. a szigorú szelekció elveit és a keresztezések elõnyeit a maguk javára tudták fordítani.
A díszmadarászoktól sem idegen a keresztezés. A klasszikus példa, amikor is keresztezés révén sikerült fixálni a kanáriban a tûzpinty piros színét, minden kezdõ madarászt megihlet. E téren a nagy múltra visszatekintõ és a keresztezésekben rugalmasnak mutatkozó kanári a leggyakoribb alanya a keresztezéseknek.
Számos hazai fajjal való keresztezéssel hoznak létre kanárihibrideket. Az efféle keresztezéseknek nincs olyan és akkora jelentõsége, mint a nemesítésben, mert fajhibridrõl lévén szó, az utódok rendszerint terméketlenek.
Még inkább kérdésessé teszi a dolgot, hogy a hibridek rendszerint nem különbek a kiindulási fajok egyedeitõl. Pedig a keresztezésnek ez adhat értelme: a kiindulási alaptól valamely tulajdonság tekintetében jobbnak kell lennie a hibridnek, különben a keresztezés csak játék.
Talán a kanáriXtengelic hibrid hímek füttykészsége jobb, múlja felül a tengelic és a kanári hímek füttyképességét. Bár ezt is lehet vitatni, hiszen csattogva, rendkívül hangosan, de az énekversenyeken semmitérõ dallamokat ordibálnak.
Máskor a véletlen szül hibrideket.
Az úszórécék 32 faja — Mauersberger adatai szerint — 115 féle keresztezésre adott alkalmat. Ezek közül 38 a szabad természetben sem ritkaság. Az úszórécefajok 115 féle keresztezõdésébõl keletkezett hibridféleségek közül 39 bizonyul termékenynek.
Máskor a szükség következtében jön létre fajhibrid. Tudunk arról, hogy pl. egy szóló gyémántpinty állt össze egy megözvegyült nyársfarkú amandinával, s a frigybõl a tollazat tekintetében intermedier utódok keletkeztek.
Ebbõl a szempontból jó példával szolgál az ÿ1Aaranyszárnyú hernyófaló, amely gyakran összepárosodik a szalagos hernyófalóval, s az utódok vizsgálata rendkívül tanulságos.
Példák az eredményes keresztezésekre, papagájok között:

párosítás	az utód
Adelaid papagáj x pennant-, szalma-, sárgahasú papagájjal és a rozellafajokkal	?
aranyszárnyú papagáj x fõkötõs ékes papagáj x más neophemák	termékeny terméketlen
énekes papagáj x sokszínû papagájjal, rozellával, Stanley-, aranyvállú, aranyszárnyú és fõkötõs papagájjal	termékeny
énekes papagáj ékes-, Barnard papagájjal és paradicsomi díszpapagájjal	?
hullámospapagáj x zöld verébpapagáj kékhomlokú álarcos amazon x más amazonpapagájok kékszárnyú x zöldszárnyú verébpapagáj nandáj x jendáj Neophema fajok egymás között	? ? ? ? többnyire termékeny
pennant p. x rozella-fajok, galléros papagájjal, Barnard-papagájjal, és vörössapkás papagájjal	?
Platycercus fajok egymás között Psephotus fajok egymás között	termékeny termékeny
sárgafarú papagáj. x vörösfarú-, énekes-, rozella-, sokszínû és kékfejû rozella papagájjal	termékeny
sárgamellû kék ara X arakanga sárgamellû x zöldszárnyú ara	? ?
sokszínû papagáj x aranyszárnyú-, sárgafarú és vörösfarú papagájokkal	termékeny
Stanley p. x rozella-fajok, vörössapkás és sokszínû papagáj	?
szalmapapagáj x sárgahasú-, Barnard-, galléros papagájjal és vm. rozella-fajjal	?
szürkefejû törpepapagáj x mexikói kékszárnyú verébpapagáj törpepapagájok egymás között vörösbegyû papagáj. x ékes papagáj	? termékeny steril
vörössapkás p. x pennanttal, Stanleyvel, sápadtfejû rozellával és énekes papagájjal	?
tûzszárnyú pap. x aranyosvállú tirika zöldarcú x fehérhomlokú amazon	? ?

és még hosszasan sorolhatnánk.
Sok keresztezésnek a méretbeli különbségek szabnak határt. Ám mint arra a lúdaknál és a pulykáknál már van kidolgozott technika, ezen a téren is várhatunk meghökkentõ eredményeket a mesterséges megtermékenyítéstõl.
Az új és az újabb kísérletek, ill. a spontán keresztezõdések tartogathatnak még további meglepetéseket. ( fényrécék, Mlokosiewicz-nyírfajd, középfajd, rézküllõ, nagy fülemüle, ikerfaj, kacagó gerle, kanári hibridek)

2007.01.21 19:58

Vissza a főlapra