Az állatvédelmi törvény



1998. évi XXVIII. törvény
az állatok védelméről és kíméletéről
(részletek)

Az Országgyûlés
- annak tudatában, hogy az állatok érezni, szenvedni és örülni képes élôlények, tiszteletben tartásuk, jó közérzetük biztosítása minden ember erkölcsi kötelessége,
- elismerve azt a megkülönböztetetten nagy értéket, amelyet az állatvilág egésze és annak egyedei jelentenek az emberiség számára,
- kifejezve azon szándékát, hogy a Magyar Köztársaság tevékeny módon részt vállaljon az állatok védelme és kímélete érdekében kifejtett nemzetközi erôfeszítésekbôl,
az állatok ésszerû védelmének és kíméletének biztosítása érdekében az alábbi törvényt alkotja:

I. Fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény célja
1. § E törvény célja, hogy elôsegítse az állatvilág egyedeinek védelmét, fokozza az emberek felelôsségtudatát az állatokkal való kíméletes bánásmód érdekében, valamint meghatározza az állatok védelmének alapvetô szabályait.

A törvény hatálya
2. § E törvény hatálya kiterjed:
(1) a) a gazdasági haszon céljából tartott, igénybe vett állatokra;
b) a kutatási-kísérleti célra szolgáló állatokra, a vizsgálati és az oltóanyag-termelés céljából tartott állatokra, a génbankként kezelt, valamint a tudományos ismeretterjesztés és az oktatási demonstráció céljából tartott állatokra;
c) a verseny- és sportcélra tartott állatokra;
d) a pásztorebekre, az ôrzô-, védô-, mentô-, vakvezetô, jelzô- és terápiás kutyákra;
e) a vadászatra alkalmazott állatokra, ha jogszabály másképpen nem rendelkezik;
f) a mutatványos vagy bemutatási célra szolgáló állatokra;
g) a fegyveres erôk, a rendvédelmi szervek, a nemzetbiztonsági szolgálatok és a közfeladatokat ellátó ôrszolgálatok feladatainak ellátását szolgáló állatokra;
h) a kedvtelésbôl tartott állatokra;
i) a veszélyes állatokra, a háziasított állatok gazdátlan egyedeire (kóborállat), az állatkertekben, a vadaskertekben és a vadasparkokban élô (tenyészô) állatokra, továbbá a vadon élô fajok bármilyen célból fogva tartott egyedeire, ha külön jogszabály másként nem rendelkezik.
(2) A vadászható vadfajokra, valamint a halászható, horgászható halfajokra és a természetvédelmi oltalom alatt álló, illetôleg a nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó állatokra külön jogszabályok rendelkezései vonatkoznak.

Alapfogalmak
3. § E törvény alkalmazásában:
1. állattartó: az a személy, aki az állattal rendelkezni jogosult;
2. állat károsítása: az állat testi épségének, szervezetének, pszichikai állapotának vagy viselkedésének tartós, hátrányos megváltoztatása;
3. állatkert: olyan állandó létesítmény, amely azzal a céllal létesült, hogy az ismeretterjesztést és az oktatás-nevelést az élô állatok tudományos alapokon álló bemutatásával elôsegítse, illetve részt vegyen a veszélyeztetett fajok fenntartásában;
4. állatkínzás: az állat szükségtelen, fájdalmat okozó bántalmazása, vagy olyan hatást eredményezô beavatkozás, bánásmód, valamint szükségleteinek olyan mértékû korlátozása, amely tartós félelmet vagy egészségkárosodást okozhat, továbbá az öröklôdô betegségben szenvedô - nem kísérleti célra szánt - állategyed tenyésztése, szaporítása;
5. állatpanzió: olyan intézmény, amely díjazás ellenében vállalja állat meghatározott idôre szóló megôrzését, felelôsséget vállalva annak jó gazda gondosságával történô tartásáért, egészségéért, valamint az állatok és a környezetükben lévô emberek biztonságáért;
6. állatmenhely: olyan intézmény a gazdátlan állat ideiglenes vagy állandó elhelyezésére, amely tevékenységét ellenszolgáltatás nélkül látja el (az elkobzott vagy ideiglenesen megfigyelés alatt tartott állat tartásáról külön jogszabály rendelkezik);
7. beavatkozás az állaton: az állat fizikai, élettani vagy pszichikai állapotának megváltoztatása;
8. jó gazda gondossága: az az emberi tevékenység, amely arra irányul, hogy az állat számára olyan életkörülményeket biztosítson, amely az annak fajára, fajtájára és nemére, korára jellemzô fizikai, élettani, tenyésztési és etológiai sajátosságainak, egészségi állapotának megfelel, tartási, takarmányozási igényeit kielégíti (elhelyezés, táplálás, gyógykezelés, tisztán tartás, nyugalom, gondozás, kiképzés, nevelés, felügyelet).

II. Fejezet
AZ ÁLLAT VÉDELMÉNEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

Az állat tartásának általános szabályai
4. § (1) Az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelô életfeltételekrôl gondoskodni.
(2) Az állat életfeltételeinek kialakításánál tekintettel kell lenni korára, nemére és élettani állapotára. Biztosítani kell az egymásra veszélyt jelentô, egymást nyugtalanító állatok elkülönített tartását.
(3) Az állattartónak gondoskodnia kell az állat igényeinek megfelelô rendszeres, de legalább napi egyszeri ellenôrzésérôl.
5. § (1) Az állattartó gondoskodni köteles az állat megfelelô és biztonságos elhelyezésérôl, szökésének megakadályozásáról.
(2) A megkötve tartott vagy mozgásában egyéb módon korlátozott állat számára is biztosítani kell a zavartalan pihenés és a sérülésmentes mozgás lehetôségét.
(3) A szabadban tartott állatot védeni kell a kedvezôtlen idôjárás káros hatásaitól és természetes ellenségeitôl. Az állandóan bezárva tartott állat számára tartója köteles megfelelô mozgásteret biztosító férôhelyrôl gondoskodni.
(4) A kedvtelésbôl tartott állat ürülékét az állattartó a közterületrôl köteles eltávolítani.
(5) A gazdasági haszon céljából tartott állat tartása során elônyben kell részesíteni az állatkímélô technológiákat.

V. Fejezet
AZ ÁLLAT SZÁLLÍTÁSA
36. § (1) Az állat terelésénél, lábonhajtásánál, a szállítóeszközre való fel- és lerakásánál, valamint szállításánál úgy kell eljárni, hogy az az állatnak ne okozzon fájdalmat, szenvedést vagy sérülést.
(2) A célállomáson az állat kirakását haladéktalanul meg kell kezdeni.
37. § (1) Az állat élettani szükségleteinek kielégítéséhez szükséges feltételeket a szállítónak biztosítania kell, viselkedési szükségleteire pedig figyelemmel kell lennie.
(2) Az állatot olyan szállítóeszközön kell szállítani, amely annak sérülést nem okozhat, és megvédi az idôjárás káros hatásaitól.
(3) Ha az állat szállítása során gondozást igényel, olyan kellô jártassággal rendelkezô személynek kell kísérnie, aki alkalmas a gondozási teendôk ellátására.
38. § (1) Az élô állat közúton, vasúton, vízi úton, illetve légi úton történô szállításának, továbbá postai úton való továbbításának részletes szabályait külön jogszabály, nemzetközi viszonylatban nemzetközi egyezmény állapítja meg.
(2) A vágóállat szállítása térben és idôben korlátozható.

Az állat kímélete, az állatkínzás tilalma
6. § (1) Az állatot nem szabad:
a) kínozni,
b) emberre vagy állatra uszítani, illetôleg állatviadalra idomítani,
c) kényszertakarmányozásra fogni, kivéve az egészségügyi megfontolásból való kényszerû táplálás esetét,
d) a kíméletét nem biztosító módon mozgatni és szállítani, elhelyezni,
e) a teljesítôképességét felismerhetôen meghaladó teljesítményre kényszeríteni,
f) természetellenes és önpusztító tevékenységre szoktatni.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja nem terjed ki az érett libatoll házilagos vagy az engedélyezett technológia szerint végzett tépésére, illetve c) pontja a házilagos vagy az engedélyezett technológia szerinti liba- és kacsatömésre.
(3) A 2. § f) pontjában meghatározott állatok esetében az (1) bekezdés b) pontját a külön törvényben meghatározott eltéréssel kell alkalmazni.
7. § (1) Tilos az állat fizikai, pszichikai állapotának olyan kipróbáltatása, küzdelemre késztetése egy másik állattal vagy emberrel, amely sérülést vagy halált okoz (a továbbiakban együtt: állatviadal). Tilos az állatviadal szervezése, tartása, továbbá az állatviadalra fogadás szervezése, az állatviadalon való közremûködés, részvétel, fogadáskötés.
(2) Tilos állatviadal céljára
a) állatot tartani, tenyészteni, kiképezni, idomítani, valamint más személynek átadni, vagy forgalmazni;
b) építményt vagy földterületet, anyagi eszközt más személy rendelkezésére bocsátani.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt tilalom nem vonatkozik a vadászatra alkalmazott állatnak külön jogszabály alapján történô kiképzésére, vadászaton való alkalmazására.
8. § Az ember környezetében tartott állat, valamint a veszélyes állat tulajdonjogával, tartásával felhagyni nem szabad. Az állat elûzése, elhagyása vagy kitétele tilos.
A törvény teljes szövege itt található
2001.08.03 09:01
Vissza a főlapra
websas.hu