Készítette:Zsolt
Dátum:2008.12.04, Csütörtök 22:01
Címszó:UV reflexiók jelentősége
Kategória:-- Kérlek válassz --
Sziasztok,

Nem kizárólag papagájos téma, viszont szorosan kapcsolódik hozzájuk is. Összegyűjtöttem néhány érdekes dolgot, ami azt hivatott igazolni hogy az UV reflexiók mennyire fontosak a madarak életében. Nekünk, mint gazdáknak oda kell figyelni, a megvilágitás spektrális minőségére is, nagyon fontos hogy a fénycsövek UV tartományban is sugározzanak, miért is?

Az ultraviola sugárzás és a fluoreszencia érzékelésének jelentősége ....

Az újabb keletű magatartástudományi kísérletek azt igazolják, hogy a madarak látják és használják az ultraviola sugárzást, emellett a fluoreszkáló tollazatnak jelentősége van a párválasztásban. Mindamellett kutatott, hogy csak az ultraviola és a fluoreszkáló reflexiók játszanak szerepet a szexuális kommunikációban, vagy ezek csak az általános tollazatszínezés részét képezik. Összehasonlító elemzésekkel fontos kapcsolatot találtak az ultraviola reflexió, a fluoreszkáló tollazat és a szexuális magatartás között. Hullámos papagájokat (Melopsittacus undulatus) vizsgálva azt tapasztalták, hogy a fluoreszkáló tollazat mintegy 25%-kal növeli a kontraszt érzetet a papagáj vizuális érzékelésében. (Franziska Hausmann, Kathryn E. Arnold, N. Justin Marshall, Ian P. F. Owers, 2003)
A papagájok (pscittancine) 75%-ánál, közöttük a kékhomlokú amazon papagájnál (Amazona aestiva) nincs ivari dimorfizmus. Mivel az emberi szem nem képes érzékelni az ultraviola sugárzáshoz közeli spektrum színeket, ezért nem képes különbséget tenni a különböző ivarok között. Speciális spektrofotométerrel imitálták a papagájok látását. Amazona aestiva esetében 100%-os pontossággal el tudták különíteni a nemeket. A hímeknél az ibolyán túli tartományban a tollazat ragyogása a homlok és a szárnyvégi részeken sokkal intenzívebb, mint a tojóknál (Susana I. C. O. Santos, PhD, Brian Edward, and Johannes T. Lumeij, DVM, Phd, Dipl ECAMS, 2006) A madarak látásának a kutatásában igen kedvelt faj a pekingi vörösbegy (Erithacus rubecula). E madár szemének optikai elemei jól áteresztik a 400 nm alatti hullámhosszúságú fényt. Ennél a fajnál már bizonyított, hogy a hímek UV sugárzásban a tojókkal ellentétben feltűnően világos megjelenésűek, és a tojók előszeretettel választanak szexuális partnerül UV-ben világosabbnak tűnő hímeket. (Molnár Gergely, Blaha Béla, Horváth Gábor, 1996) Európai seregélyek (Sturnus vulgaris) párválasztási magatartását vizsgálták alacsony és magas frekvenciás (HF>30 kHZ) fluorescens fénycső megvilágításokkal. A tojók egyértelműen a magas fluorescens frekvenciával (HF) megvilágított hímeket részesítették előnyben. Főleg azokat a hímeket, melyeknél a toroktollazat hosszabb sávban volt fluorescens. (Jennifer E. Evans, Innes C. Cuthill and Andrew T. D. Bennet, 2006) Vörös vércsék (Falco tinnuculus) esetében 20 db fogságban tartott egyednél az alábbi vizsgálatot végezték: egy tojónak két hím közül kellett választani. Az egyik hím széles spektrumú, ultraviola sugárzást is kibocsátó fénycső alatt volt (UV+), a másik hím egy filter segítségével UV-t blokkoló tartományban volt (UV-). A tojók sokkal gyakrabban mentek ahhoz a hímhez, amelyik az UV+ tartományban volt. (Gaibani G., Csermely D. and Zampiga E. 2008) Kormos légykapók (Ficedula hypoleuca) esetében párválasztást vizsgálva az alábbi kísérletet végezték: választottak két hím egyedet, melyeknél hasonló volt a háti tollazat rajzolata. Az egyik hím háti tollazatát napolajjal kenték be, a másik hím tollazatát olyan anyaggal, amelyik felerősíti az ultraviola reflexiót. A kísérlet azt igazolta, hogy a tojó azt a hímet választotta, amelyiknek a tollazata az UV reflexiót felerősítő anyaggal volt bekenve. (Heli Siitari, Johanna Honkavaara, Esa Huhta and Jussi Viitala, 2002)
Az ibolyántúli reflexió fontos szerepet játszik a párválasztásban, ugyanakkor ezek a tulajdonságok a tollazaton már a fészekben kialakulnak, sokkal előbb, minthogy a párválasztás szerepet játszana életükben. A legtöbb madárfaj levedli fiatalkori tollruháját, mielőtt eléri az ivarérettséget, így a fiatalkori testtollazat feltűnő jellemvonása talán a természetes kiválasztódás során fejlődhetett ki, az elzsákmányolás elleni védelem, illetve a szülői preferenciák miatt. A második hipotézis nagyrészt kipróbálatlan, de megjósolja azt a feltevést, hogy az étel megkülönböztetett mennyiségben kerül a különböző fiókákhoz, a kirepülési időszak és a teljes függetlenné válás között, ugyanakkor ezen időszak alatt a legmagasabb a fiókák elhalálozása. Itt azt tesztelték, hogy a fészekben lévő fiatalok és az általuk visszavert Uv reflexió milyen mértékben játszik szerepet a szülők által kijutatott táplálékmennyiségben. Manipulálták testápolóval a fiatalok tollazatát a mellkas és az arci részen, ezáltal megváltozott a visszaverődés mértéke, néhány testápoló nem, még néhány felerősítette az ibolyántúli visszaverődést. Ezután megvizsgálták, hogy a szülők milyen mértékben diszkriminálják a fiatalokat. Azt tapasztalták, hogy a tojók azokat a fiatalokat részesítették előnyben a táplálék kapcsán, amelyeknél intenzívebb volt az UV reflexió, míg a hímek nem tettek különbséget a fiatalok között. Ez az első bizonyíték, ami megmutatta, hogy az UV visszaverődésnek fontos szerepe van az utód és a szülő kommunikációjában, és az UV jellemvonások szülői preferenciákon keresztül fejlődnek (Tanner, Marion, Richner, Heinz, 2008).
Kísérleti úton vizsgálták, hogy a tollazatról visszaverődő UV reflexiók hogyan befolyásolják a szabadban élő kék cinegék (Cyanistes caeruleus) szociális státuszát: a kék cinege koronatollazatáról visszaverődő ibolyán túli reflexió erőssége hogyan befolyásolja az egyedek közötti versenyben az adott egyed rangsorát. Téli időszakban lecsökkentették a fejtollazat visszaverődését napolajjal, majd összehasonlították, hogy a táplálékért folytatott versenyben milyen esélyekkel indul a napolajjal kezeletlen egyedek között. Azt tapasztalták, hogy a lecsökkentett reflexió nincs hatással az élelemért folytatott verseny kimenetelére. Ezért arra a következtetésre jutottak, hogy a kék cinege fejtollazatáról visszaverődő UV reflexió erőssége nem jelent előnyhelyzetet a téli időszakban, a táplálékért folytatott küzdelemben (Vedder, Oscar, Korsten, Peter, Magrath, Michael, Komdeur, Jan, 2008).
A tollazatról visszaverődő ultraviola reflexiók erőssége, jelzi a hím „minőségét”, ezáltal fontos szerepet játszik a tojóknál a párválasztásban. Kísérletileg arra próbáltak választ találni, hogy a hím kékcinegék (Cyanistes caeruelus) tesznek-e különbséget a territóriumukra betolakodó hímek között aszerint, hogy milyen intenzitású a fejtollazatáról visszaverődő UV reflexió erőssége. A kísérlet igazolásához egy új megközelítést alkalmaztak: egyidejűleg két hím kitömött kékcinegét elhelyeztek az ott lakó és territóriumát nagyon védő hím kékcinegéhez. Az egyik hím fejkoronáján lecsökkentették az UV reflexiót, ezzel ellentétben a másik hímen ez a maga természetességében ragyogott. Azt tapasztalták, hogy a bent lakó hím támadási intenzitása különbséget tett az eltérő UV reflexiókkal rendelkező kitömött cinegék között. Megállapították, hogy az UV reflexiók a hím – hím kölcsönhatásokban, a költési időszakban fokozott szerepet játszanak (Korsten, Peter, Dijkstra, Thomas, Komdeur, Jan, 2007).

És a végére mi is az UV sugárzás, ( tévesen UV fény). Azért hibás az UV fény kifejezés mert semmi köze a fényhez. A fény egy elektromágneses hullámhossz 380nm és 780 nm között található, a kéktől a vörösig terjed. Az UV sugárzás, pontosabban közeli UV sugárzás, pedig 200 és 380 nm között van, tehát teljesen máshol, mint a fény. A madaraknál az érzékelés alja viszont valahol a 200 nm körül van. A 200nm és a 380nm közötti csillogó színes világ kulcsszerepet játszik a madarak életében...... (ezért fontos a Napból érkező rengeteg sugárzás mellett a Fény sugár és az UV sugár, zárt térben pedig a széles spektrumú fénycsövek, hogy a madaraink ki tudják használni az érzékelésük teljes spektrumát)

Remélem nem untattam senkit....

Zsolt

A teljes téma áttekintése.