Fogalomtár: keltetés


keltetés: a termékeny tojásokban az aktív életfolyamatok megindítása. Természetes úton kotlóssal, mesterséges úton keltetõgéppel történik.
A keltetés során az embrió fejlõdéséhez a fizikai tényezõket (oxigén, hõ, nedvesség) és a mechanikai tényezõket (hûtés, forgatás) fajonként eltérõ mértékben és szinten kell biztosítanunk.
Évezredek teltek el, míg a legtökéletesebb technológiákat kidolgozták, a legtökéletesebb berendezéseket megalkották.
Már az ókori Egyiptomban is próbálkoztak keltetéssel. Az általuk kidolgozott eljárásban a hõt erjedõ tevetrágya szolgáltatta, s minthogy hõmérõjük nem volt, az optimális keltetési hõt érzékszervi úton próbálták beállítani.
Egészen aprólékos leírások maradtak fenn a késõbb alkalmazott két szintes, szalmatüzelésû keltetõgépekrõl, és a Kínából elterjedt, keltetõüstrõl.
A tojások keltethetõségét rontja az állás. Alapszabályként azt kell elfogadnunk, hogy keltetésre 10 napnál öregebb tojás nem alkalmas.
A keltetés során idõszakonként átlámpázással állapíthatjuk meg, fejlõdik-e az embrió.
A keltetés eredményességét kelési százalékkal mérjük, amikor is az életképes, kikelt napos állatok számát viszonyítjuk, nem a berakott, hanem a termékeny tojásokhoz.
A papagájok tojását is keltethetjük géppel. Ilyenkor Alderton szerint az optimális keltetési hõmérséklet 37,2 fok.
(Érdekes, hogy a III. papagájkonferencián elhangzottak szerint a papagájok mesterséges keltetésének tapasztalatai (Cathlin Szabo) cáfolják a korábbi elképzeléseket, ti. messze nem olyan magas a páratartalomigény mint azt gondolták. Az amazonok, az arák és a kakaduk esetében 50 % körüli relatív páratartalom javallt.)
A keltetés során a tojás elveszti az eredeti tömegének cc. 14 %-át. Naponta kb. 0,65 % a beszáradási veszteség.
A témáról a legkorszerûbb ismereteket tartalmazza Dr. Bogenfürst Ferenc: Keltetés c. könyve (Gazda Könyvkiadó).


Felhasznált irodalom: Lengyel Tibor: Madárbarát lexikon
2005.09.12 20:24
Vissza a főlapra
websas.hu