Kedves Parrotland olvasók !
Dr Papp Antal vagyok, mi vettük Hegyi úrtól azt a szegény arát, aki aztán
szomorú véget ért, és ezt a levéllavinát elindította. Örülök, hogy Hegyi úr is
megszólalt ezen a fórumon, így érvényesülhet a ?hallgattasék meg a másik fél
is? elve. Eddig sok olvasótól sok vélemény hangzott el. Elsőként a tenyésztő
levelére válaszolnék. Hogy ilyen sokáig némák ,maradtunk, annak részünkről
örvendetes oka van, két hete megszületett a kisfiunk, így talán érthető, hogy
más dolgokkal voltunk elfoglalva?.
A továbbiakban Hegyi úr levelét idézem, ahol hozzáfűzni valóm van, ott azt
vastag betűvel szúrom közbe. Így talán kissé hosszabb, de mindenesetre
áttekinthetőbb lesz az írás.
Tehát a levél:
>Én az arapapgájt CITESZ engedéllyel és adásvételi szerződéssel adtam el, mely
adásvételi >szerződésben >kikötöttük, hogy szavatosság, garancia nincs a
madárra.
Ez így igaz. A CITES engedély ma is nálunk van, ha sikerül megegyezésre
jutnunk, vissza fogjuk juttatni azt Hegyi úrnak, hogy annak módja szerint
jelenteni tudja a madár elhullását. Valóban aláírtunk egy adásvételi
szerződést, amely szerint ?A madárra utólagos szavatosság, garancia nincs?. Bár
nem vagyok jogász, azt tudom, hogy a szavatosság nem szüntethető meg
szerződéssel, az az adásvétel során mindenképpen ?jár?.
Adott esetben érvényesíthető. Jótállás, vagy garancia külön kiköthető, ez nem
történt meg, de nincs is rá szükség, jelen esetben szavatossági ügyről van szó.
>A Vevő állatorvos létére aláírta, hogy a madarat egészséges állapotban
megtekintve átvette.
>Én tenyésztőként úgy érzem, hogy a vevő szakembernek számít. Megjegyezni
kívánom, hogy a vevő több >madár közül választott. A Vevő azt teszi közzé, hogy
ő már észlelte a vásárlás napján a >betegséget, felhívott >engem és azt mondja,
hogy én azt mondtam nem tudom mi a baja én szerintem >elég nagy baj az, hogy én
>hozzám fordult segítségért, mert ő szakember az egészség területén.
>Tisztelt Olvasó döntse el, hogy kinek kellett volna megállapítani, hogy a
madárnak milyen >problémája van.
>1. az állatorvosnak akinél a madár van,
>2. vagy a tenyésztőnek, aki 200 km-re van tőle.
Valóban, a madarat megtekintettük, két másik közül választottuk ki és akkor nem
láttunk rajta betegségre utaló tünetet. Este azért hívtuk fel a tenyésztőt,
hogy megkérdezzük tőle : a madárnál időnként tapasztalható remegés, borzongás
és a néha jelenkező kapkodó légzés normális e? Állatorvos vagyok, klinikusként
dolgozom, több nagy papagájt operáltunk és neveltünk már fel kis fióka koruktól
sikeresen, de nem tartom magam papagájszakértőnek , ráadásul ilyen fiatal
arával eddig még nem volt dolgunk. Az esti telefonhívással pusztán annyit
akartunk megtudni, hogy normálisak e a fenti tünetek egy tíz hetes arafiókánál.
Telefonon keresztül nem lehet diagnózist felállítani, de egy olyan tünetről,
mint az időnkénti borzongás, talán meg lehet mondani, hogy normális, vagy nem.
Pontosan azért fordultunk a tenyésztőhöz, mert róla feltételeztük, hogy a
legjobban ismeri a madár szokásait, viselkedését. A borzongás és a kapkodó
levegővétel időnként a továbbiakban is jelentkezett, de mivel a madár egyébként
jó étvággyal fogyasztotta a tenyésztőtől vásárolt tápot és más kórosnak tűnő
tünet nem jelentkezett, megnyugodtunk, és pár nap múlva jeleztük is, hogy az
állat rendben van.
>Megjegyezném, hogy a vásárlást követően én nem tudom, mi történhetett a
papagájjal, de gondolják >el az >Olvasók, hogy egy nyugodt légkörben élő kis
madár a testvéreitől kiszakítva, idegen ember >ölében, autóban >utazza végig a
200 km-t. A hölgy kérésünkre sem tette a szállító dobozba a >madarat. Milyen
stresszes >körülmények között ért az új helyére??? Én nem tudhatom, hogy milyen
>külső hatás érte (hagyták-e pihenni, >kutya, macska ijesztgette-e?).
>Ezért is írtuk a szerződésbe, hogy utólagos garancia nincs.
>Mert én nem tudom ellenőrizni, hogy milyen stresszhatás éri az állatot. A
stressz sok betegség >kiváltója lehet.
Valóban a stressz sok betegségnek lehet kiváltója. Átlagos egészségi állapotú
és átlagos ellenállóképességű egyednél azonban egy egyszerű helyváltoztatás
okozta stressz nem szabadna, hogy halálos betegséget okozzon.(Akkor nem
virágozhatna a nemzetközi madárkereskedelem úgy, ahogy virágzik)Nem hiszem,
hogy egy zárt szállítódobozban sokkal kevesebb stresszhatás érte volna a
madarat, mint ölben. Egyébként bár vannak kutyáink, biztosan nem ijesztgették
a madárkát, hiszen abba ahelységbe, ahol ő volt, a kutyák nem mehetnek be.
>Továbbá megjegyezném, hogy a Vevő 4-5 nap eltelte után hívott és közölte
velem, hogy a madár >nagyon jól >érzi magát.
>Ezután, a vásárlástól számított 14. napon felhívott a Vevő, hogy elpusztult a
madara. Én >kérdeztem, hogy mikor >és milyen tünetekkel. A Vevő engem nem
értesített a madár megbetegedéséről >sem az elhullásról. Kérdésemre >azt
válaszolta, hogy ő nem köteles értesíteni. Kérdezni szeretnem >a Tisztelet
Olvasótól, hogy csak az eladónak >van kötelezettsége a Vevőnek nincs?
Természetesen a vevőnek is vannak kötelezettségei: az, hogy a jó gazda
gondosságával járjon el az állat tartása során . Ez úgy érzem megtörtént.
Ananász a 7. Nap estéjén a szokásosnál kevesebb táplálékot fogadott el. Egész
nap jól, volt, így ezt annak a jelenségnek tulajdonítottuk, amit már többször
tapasztaltunk más papagájnövendékeknél is: a kirepülés előtt hirtelen sokkal
kevesebbet esznek. Másnap reggel azonban ismét keveset evett, és azt is rövid
időn belül visszaöklendezte. Ekkor már biztosak voltunk benne, hogy baj van,
telefonon fölhívtunk egy nagypapagájokkal sűrűn foglalkozó állatorvos
kollegát, és a továbbiakban a vele való konzultáció szerint láttuk el a
madarat. A nap folyamán többször is beszéltünk telefonon, a tőle kapott
instrukciókat betartottuk. Ennek ellenére a madár másnap reggelre elhullott.
>Mivel, hogy nem értesített a papagáj haláláról én nem tudtam azonosítani a
madaramat.
A madáron semmilyen egyedi azonosítást lehetővé tevő bélyeg (gyűrű, vagy
mikrochip) nem volt. Az, hogy a tenyésztő ránézésre megismeri a tenyészetéből
származó madarat, én készséggel elhiszem, de ez egy szubjektív dolog. (ha
akarom megismerem, ha nem akarom, nem) Egyedi azonosíthatóságot olyan bélyeg
tesz lehetővé, amely bárki által felismerhető.
>A Vevő elfaxolta a boncolási jegyzőkönyvet, mely csak utalásokat tartalmaz.
Én felhívtam a >boncorvost. Az >orvos kérdésemre azt válaszolta, hogy nem
tudták megállapítani, hogy mibe is >pusztult el a madár. Kérdésemre >azt
válaszolta, hogy egyértelműen nem vezethető vissza betegségre >a pusztulás.
Valóban a boncolás során nem sikerült egyértelműen megállapítani a betegség
okát. Az egyes szervek elváltozásai összességükben heveny vírusfertőzésre
utaltak. Azt, hogy pontosan milyen vírus, sajnos már nem sikerült kimutatni.
Ananász a 8.-ik napon pusztult el. A legtöbb madárbetegséget okozó vírus
lappangási ideje e körül van. A kórbonctani lelet alapján tehát nem mondható
ki biztosan sem az, hogy a betegséget még a tenyészetből hozta magával, sem az,
hogy nálunk kapta. A kezdettől jelenlévő remegés és kapkodó légzés
azonban arra utal, hogy a madárban már korábban is ?lehetet valami? .
>Továbbá ebből kifolyólag nem vagyok kártérítésre köteles.
Ezt megállapítani nem a boncoló orvos tisztje.
>Valamint azon kérdésemre, hogy tudnám azonosítani a madaramat azt válaszolta,
hogy sehogy.
Sajnos a szigorú előírások miatt a kórbonctani osztályról sehol nem engednek a
gazdának semmit visszaadni. Ez járványvédelmi előírás, nem rajtunk múlik.
>A Tisztelt Vevőtől megkérdezném, hogy nem-e kaphatta ezt az esetleges
betegséget őnála, mivel >orvosi >rendelője a lakásán van és oda beteg állatokat
visznek, és ő folyamatosan beteg állatokkal >van kapcsolatban.
Rendelőm nem a lakásomon, bár annak közelében van. Munkavégzéshez mindig
teljesen átöltözöm, cipőt, ruhát váltok, annak végeztével kezet mosok. Ha
ebből indulunk ki, akkor egy állatorvos se tartson se kutyát, se macskát, se
egyéb állatot.
>Valamint azt is szeretném megkérdezni, ő mint állatorvos mit tett annak
érdekében, hogy a nála >levő madár ne >pusztuljon el. Valamint a vásárlás
napján észlelte-e a betegséget és miért nem >hozta azonnal vissza? Vagy Ő
>tétlenül várta, hogy a madár elpusztuljon?
Ezt fenn már megválaszoltam.
>Meg az is nagyon furcsa, önök által rossznak ítélt tartási körülményekből,
fertőző állományból fél >áron szeretne >venni egy másik papagájt.
>Ön által rossz körülmények között tartott madarak fertőzött állománya adja az
ország >legeredményesebb >szaporulatát.
Soha, sehol nem állítottuk, hogy Hegyi úr állománya rossz tartási körülmények
között él, vagy fertőzéssel terhelt. Feleségem levelében két utalás van : az
egyikért, hogy galambok keltetnek ki arafiókákat, ezúton is elnézést kérünk,
Hegyi úr elmondása szerint ez nem igaz, a szülők maguk keltik ki tojásaikat, ez
téves információn alapult. A másik állítás, amely szerint baromfiudvar övezi a
voilereket igaz, és azt továbbra is fenntartjuk, hogy nem szerencsés helyzet. A
baromfifélék, csakúgy, mint a vadon élő madarak (pl. galambok) számos olyan
fertőzés terjesztői lehetnek, amely komolyan veszélyezteti a papagájokat.
Amikor ott jártunk, Hegyi úr állománya egészségesnek, és jó kondícióban lévőnek
tűnt. Tisztában vagyunk vele, hogy Ő az ország legeredményesebb aratenyésztője,
és ezt az érdemet nem is akarjuk kétségbe vonni. De egy mégoly eredményes
tenyészetből is kikerülhet egy az átlagosnál gyengébb ellenállóképességű, vagy
olyan lappangó fertőzéssel terhelt állat, akinek elég egy szállítás okozta
streszz, hogy a betegség felszínre törjön. Úgy gondolom, hogy az ország
legeredményesebb tenyészete pláne nem engedhetné meg magának, hogy ilyen üggyel
rontsa a hírnevét.
Mikor a szomorú eset megtörtént, többen (itt a fórumon is) azt javasolták,
követeljük vissza a teljes vételárat vagy egy másik madarat teljesen ingyen.
Azért javasoltuk Hegyi úrnak a féláras megoldást, mert a boncolás nem
egyértelműen állapította meg, hogy a betegség már fennállt az eladás
pillanatában, és így gondoltuk korrektnak a dolgot. Számítottunk rá, hogy
cserébe mi is korrekt fogadtatásban részesülünk.
>Én ezt ellentmondásnak érzem.
>Visszatérve a kártérítésre, az adásvételi szerződésben kikötöttük, hogy
garancia nincs. Továbbá én >nem tudom >azonosítani a madaramat. Ön ezt nem
tette lehetővé arra hivatkozva, hogy nem >kötelessége. És a boncorvos >sem
tartja egyértelműnek, hogy az én hibám.
Enyit a a levélről. A hozzászólók közül többen javasolták, hogy az APEH ill.
más az ügyben konkrétan nem érintett hatóság segítségével próbáljunk ?bosszút
állni?. Nem az a célunk, hogy Hegyi úrral ?kiszúrjunk? nem is fogunk ilyet
tenni. Azt viszont szeretnénk, ha úgy sikerülne megegyeznünk, hogy a végén ne
mi maradjunk két szék közt a pad alatt. (se pénz, se madár).
A vitaindító levelet mégegyszer elolvasva látható, hogy abban Hegyi úr neve
nem szerepel, csak mint aratenyésztő kerül említésre. Ez szándékos volt, a név
csak valaki ?ha jól emlékszem pont a WebMaster - konkrét kérésére hangzott el.
Végezetül annyit: nem szerettünk volna feszültséget kelteni, vagy bárkinek
kellemetlenséget okozni, de úgy érezzük, hogy ebben az esetben nem hagyhatjuk
annyiban a dolgot. Továbbra is bízunk benne, hogy bíróság bevonása nélkül
sikerül megegyezésre jutnunk Hegyi úrral.
Mindenkinek kellemes jó napot, a madaraknak pedig jó egészséget kívánunk
Dr Papp Antal
Dr Pappné Horváth Hajni
Papp Marci
|