Készítette:Csilla
Dátum:2009.01.08, Csütörtök 9:37
Címszó:papagajok termeszete
Kategória:egyéb
A téma összes bejegyzése




(Összesen 11 bejegyzés)


2009.01.16 07:18 Válasz: Válasz: Válasz: papagajok termeszete (Don)


Ahogy Gyula is irta...ez mind az ember elmelete..van benne fantazia, az hogy mennyire igaz, soha nem fogjuk megtudni. Egy viszont tuti...a jakok vagy mas olyan papagajok amik sokkal hosszabb idot toltenek el a szulokkel es a kis csaladdal, nem lennenek olyan neurotikusak a fogsagban he mi nem kenyszeritenek oket az elsietettet onnallosagra.
Ez szép zárszó, és valóban van értékes, megfontolandó mondanivalója. Ezért már megérte a cikk.
(Örülök, hogy ismét itt vagy, Csilla :-) )


2009.01.15 07:45 Válasz: Válasz: papagajok termeszete (Csilla)
Hú... Tetszetős elmélet, de több kérdésem lenne:
- -A sárgabóbitás jóllehet igen szociális lény, mégis rendkívül hajlamos a tolltépkedésre. Hogy jön ez össze az elmélettel? HAT UGY HOGY ANNAK IS A FELNEVELESET MI EMBEREK ELSIETTETJUK.
- A jákó testméretéhez képest igen hamar, már 1,5 évesen ivaréretté válik, és ennek megfelelően ivari viselkedést mutat. Ez mellett hogy fér meg a szüleivel még pár évig??? VALAHOGY UGY AHOGY EGY TINI GYEREK FER MEG AZ O SZULEIVEL :))) .

- A nagypapagájok ivari felismerése nem genetikus, hanem tanult, bevésődés eredménye. Magyarán az őt etető szülők képe vésődik be. Akkor a kézzel nevelt jákó miért fogadja el a fajtársát könnyebben, mint egy amazont? HMMM NEM TUDOM HOGY KONNYEBBEN ELFOGADJA E. AZ ALTALUNK ETETETT JAKO MINKET FOGAD EL FAJTARSANAK, DE HA OSSZETESZED EGY MASIK JAKOVAL NEM JON KI VELE..TALAN CSAK IDOVEL. UGYANUGY HA OSSZETESZED EGY AMAZONNAL ..IDOVEL KI JON AZ AMAZONNAL IS.

Ahogy Gyula is irta...ez mind az ember elmelete..van benne fantazia, az hogy mennyire igaz, soha nem fogjuk megtudni. Egy viszont tuti...a jakok vagy mas olyan papagajok amik sokkal hosszabb idot toltenek el a szulokkel es a kis csaladdal, nem lennenek olyan neurotikusak a fogsagban he mi nem kenyszeritenek oket az elsietettet onnallosagra.
-


2009.01.15 07:33 Válasz: Válasz: Válasz: Válasz: Válasz: Válasz: papagajok termeszete (Csilla)
Azt tudtad hogy a papagajnak az agysejtjei nem degenarolodnak? Az emberevel ellentetben ahol az agysejtek naponkent pusztulnak el, oreg korra mar fel lep a feledekenyeseg, a zavarodottsag esetleg alzheimers betegeseg mig a papagajok agya ugyanolyan tanulo kepes mint fiatalabb koraban. Ezert is van pld. hogy az a kis hullamos amelyiknek a szo kincse meghaladta a tobb mint ezer szot ..meg oreg koraban is tanulta az uj szavakat es kopte a mar reg megtanultakat.



Na de a biokémiai folyamataink erős hasonlósága mellett nem sok közös van bennünk meg a madarakban, egész más úton fejlődtünk, az idegrendszerünk felépítése meg ég és föld! Emberi pszichológiából levezetni a szürkék pszichéjét nagy merészség. Egy papagáj vagy varjúféle a babnyi agyával -mely felszíne teljesen sima, nem barázdált, ráadásul a fele a mozgáskoordinációért felelős kisagy- képes olyan mentális képességeket felmutatni, mint a majmok a maguk (kisimítva) kb. focilabda nagyságú agykérégével.

Donát


2009.01.09 13:31 Válasz: Válasz: Válasz: Válasz: Válasz: Válasz: papagajok termeszete (Gyula)
Szia Don!
Az eladó fiatal madarak csoportjában volt a triton, rózsákkal, malukkenekkel, vagy 5-6féle amazonnal, meg több más nagypapagájjal együtt, és rá is kérdeztem a Pista bácsitól. Ugy, hogy ha minden igaz akkor lehet társa a bóbitásodnak.
A cikkről ugyan ezt gondolom, csak Te jobban megfogalmaztad.


Szia Gyula!
Nem Gáloséktól, nekik akkor (2002) még csak abbottjuk volt. Szegeden volt egy tenyészpár, a tojó inkább eleonora, a hím viszont vadon befogott triton, abból a subpopulációból származott, mely a kilós nagyság környékén mozog, így lett az én madaram is olyan 780g körüli (a tritonok 600-700g között vannak ált.) Ezért akarok mellé egy kifejezetten nagy testű fajtársat. De, ha mint írtad, Gálosék sárgabóbitása nem sokkal kisebb a molukennél, akkor azt hiszem, tavasszal megint elautózom Bólyra... :-) 2 éve beszéltem az ifjabb Gálossal, akkor még ő is egy molukken nagyságú fehérbóbitás tenyészpár fiókáját tartotta a legmegfelelőbb társnak, remélem azóta már a nagy sárgabóbitásuknak is van szaporulata. Köszi az infót!
Amúgy szerintem Csilla által lefordított cikk úgy született, hogy az író elmorfondírozott az amazonok meg a szürkék természetén, életmódján, és összehozott egy elméletet, mely a többi fajra már elég nehezen illeszthető. Legalább annyi ellenpélda van, mint azt megerősítő. Valamiért a szürke számít etalonnak, itthon is és külföldön is mindenki azt imádja, a szakértők meg a jákók fogságban mutatott beteges viselkedését szeretik mentális képességek velejárójaként feltünteni, azok eredőjeként magyarázni. Na de a biokémiai folyamataink erős hasonlósága mellett nem sok közös van bennünk meg a madarakban, egész más úton fejlődtünk, az idegrendszerünk felépítése meg ég és föld! Emberi pszichológiából levezetni a szürkék pszichéjét nagy merészség. Egy papagáj vagy varjúféle a babnyi agyával -mely felszíne teljesen sima, nem barázdált, ráadásul a fele a mozgáskoordinációért felelős kisagy- képes olyan mentális képességeket felmutatni, mint a majmok a maguk (kisimítva) kb. focilabda nagyságú agykérégével.

Donát


2009.01.09 12:25 Válasz: Válasz: Válasz: Válasz: Válasz: papagajok termeszete (Don)
Szia Gyula!
Nem Gáloséktól, nekik akkor (2002) még csak abbottjuk volt. Szegeden volt egy tenyészpár, a tojó inkább eleonora, a hím viszont vadon befogott triton, abból a subpopulációból származott, mely a kilós nagyság környékén mozog, így lett az én madaram is olyan 780g körüli (a tritonok 600-700g között vannak ált.) Ezért akarok mellé egy kifejezetten nagy testű fajtársat. De, ha mint írtad, Gálosék sárgabóbitása nem sokkal kisebb a molukennél, akkor azt hiszem, tavasszal megint elautózom Bólyra... :-) 2 éve beszéltem az ifjabb Gálossal, akkor még ő is egy molukken nagyságú fehérbóbitás tenyészpár fiókáját tartotta a legmegfelelőbb társnak, remélem azóta már a nagy sárgabóbitásuknak is van szaporulata. Köszi az infót!
Amúgy szerintem Csilla által lefordított cikk úgy született, hogy az író elmorfondírozott az amazonok meg a szürkék természetén, életmódján, és összehozott egy elméletet, mely a többi fajra már elég nehezen illeszthető. Legalább annyi ellenpélda van, mint azt megerősítő. Valamiért a szürke számít etalonnak, itthon is és külföldön is mindenki azt imádja, a szakértők meg a jákók fogságban mutatott beteges viselkedését szeretik mentális képességek velejárójaként feltünteni, azok eredőjeként magyarázni. Na de a biokémiai folyamataink erős hasonlósága mellett nem sok közös van bennünk meg a madarakban, egész más úton fejlődtünk, az idegrendszerünk felépítése meg ég és föld! Emberi pszichológiából levezetni a szürkék pszichéjét nagy merészség. Egy papagáj vagy varjúféle a babnyi agyával -mely felszíne teljesen sima, nem barázdált, ráadásul a fele a mozgáskoordinációért felelős kisagy- képes olyan mentális képességeket felmutatni, mint a majmok a maguk (kisimítva) kb. focilabda nagyságú agykérégével.

Donát


2009.01.09 10:35 Válasz: Válasz: Válasz: Válasz: papagajok termeszete (Gyula)
Hali
Most, hogy mondod már emlékszem, a Pista bácsi mondta is,hogy triton kakadú. Azt valóban nem tudom, hogy a törzsalak van e, de triton az van. Nagyságnál a malukken valamivel hosszabb, a s.bóbitás valamivel nehezebb, tehát attól függ mit nézünk nagyságnak. Persze ez is az egyedektől függ. Azért mondtam, hogy szerintem egy kaliberüek. Már nem emlékszem, pedig valamikor írtad: a tritonod Gáloséktól való?

Szia Gyula!

Gáloséknak, ha jól tudom, nincs galerita galeritájuk. Sajnos. Bár lenne, akkor tudnám, honnan szerezzek társat a tritonom mellé!
A galerita törzsalak ugyan valóban 50cm, a molukken meg 54, de a mölukken nyaka hosszabb, feje nagyobb, a testömeg 800g körüli, míg a galerita törzsalaké 890-950g!
Amazonokat természetes környezetükben eddig csak filmen láttam, de ott gyakran elhagyják az erdőt, és különféle füves, kiégett területen szedegetnek, agyagot eszegetnek. Ott már lenne szerepe a hangerőnek... Na de ahhoz kevés, hogy az elméletnek megfelelően a velük együtt előforduló arákat túlüvöltsék!


2009.01.09 09:51 Válasz: Válasz: Válasz: papagajok termeszete (Don)
"Persze mind a hangadásra, mind a viselkedésre alkotott képletek csak az ember kitalációja, és lehet, hogy a madarak teljesen másért teszik azt , amit tesznek. Mindenesetre elég érdekes a cikk, köszi Csilla!"
Ezzel az első betűtől az utolsóig egyetértek.


2009.01.09 09:49 Válasz: Válasz: Válasz: papagajok termeszete (Don)
Szia Gyula!

Gáloséknak, ha jól tudom, nincs galerita galeritájuk. Sajnos. Bár lenne, akkor tudnám, honnan szerezzek társat a tritonom mellé!
A galerita törzsalak ugyan valóban 50cm, a molukken meg 54, de a mölukken nyaka hosszabb, feje nagyobb, a testömeg 800g körüli, míg a galerita törzsalaké 890-950g!
Amazonokat természetes környezetükben eddig csak filmen láttam, de ott gyakran elhagyják az erdőt, és különféle füves, kiégett területen szedegetnek, agyagot eszegetnek. Ott már lenne szerepe a hangerőnek... Na de ahhoz kevés, hogy az elméletnek megfelelően a velük együtt előforduló arákat túlüvöltsék!


2009.01.09 09:27 Válasz: Válasz: papagajok termeszete (Gyula)
Helló Don és Csilla!
Először is két kérdésem lenne Don felé. Mitől kisebb az 52 cm-es malukken, az 50 cm-es s.bóbitásnál? A Gáloséknál láttam egymás melletti röpdében őket, számomra egyforma nagyságúnak tüntek. Vagy csak azok voltak egyformák amiket én láttam?
Másik kérdés. Irod, hogy a jákók úgy sem tudják túlüvölteni az afrikai majmokat. Ez ugyan olyan kósza gondolat mint a cikkben leírtak. Szerinted az amerikaiak a bőgőmajmokat túl tudják?
Szerintem az írásban, madarak hangosságáról alkotott elmélet nem igazán állja meg a helyét. A szikla papagáj köztudottan a leghangosabbak egyike, pedig csak saját fajtársaival van együtt. Ugyan ez vonatkozik a smaragdzöld papagájra is.
A társas viselkedésre vonatkozó dolgok viszont(az amerikaiak a vegyes csapatok miatt könnyebben elfogadják az új jövevényt), szerintem részben megállják a helyüket. De, hogy is van ez az előbb említett két faj esetében? Mint írtam saját fajú csoportot alkotnak, és mégis ugyan olyan toleránsak, mint a többi amerikai.Persze mind a hangadásra, mind a viselkedésre alkotott képletek csak az ember kitalációja, és lehet, hogy a madarak teljesen másért teszik azt , amit tesznek. Mindenesetre elég érdekes a cikk, köszi Csilla!




Hú... Tetszetős elmélet, de több kérdésem lenne:
- Melyek a nagytestű kakaduk? Az ausztrál sárgabóbitásnál (mielőtt bárki szóvá teszi, a molukken kisebb!!!), mely a cikik szerint együtt mutatkozik a csupasszeműekkel, ormányosokkal, csak az arakakadu (palmcockatoo) nagyobb, de az meg max. párban él, nem csapatokban.
-A sárgabóbitás jóllehet igen szociális lény, mégis rendkívül hajlamos a tolltépkedésre. Hogy jön ez össze az elmélettel?
- A jákó testméretéhez képest igen hamar, már 1,5 évesen ivaréretté válik, és ennek megfelelően ivari viselkedést mutat. Ez mellett hogy fér meg a szüleivel még pár évig??? A 4-5 éves korban ivaréretté váló kakaduknál sokkal inkább működne a család...
- A nagypapagájok ivari felismerése nem genetikus, hanem tanult, bevésődés eredménye. Magyarán az őt etető szülők képe vésődik be. Akkor a kézzel nevelt jákó miért fogadja el a fajtársát könnyebben, mint egy amazont?
- A molukken nem keveredik más fajtájú papagájokkal, a hangereje mégis elsöprő. A hang az elmélettel ellentétben nem a környező egyéb papagájok túlkiabálásához alkalmazkodik, hanem a környezetnek leginkább megfelelő, minél messzebbi terjedést szolgáló frekvencia és intenzitás jelenik meg. Mivel a kakaduk a legkülönfélébb fás, erdős, bokros, ligetes és füves területeken élnek, ezért üvöltenek minden frekvencián egyszerre ("fehér zaj" jön ki belőlük), mikor a csapatot, társukat hívják. A hangos afrikai dzsungelben élő jákók meg úgysem tudnák túlordítani a majmokat, így távoli hívóhangjuk nincs is. Ők "csak" direkt módon kommunikálnak.
Donát


2009.01.08 15:46 Válasz: papagajok termeszete (Don)
Hú... Tetszetős elmélet, de több kérdésem lenne:
- Melyek a nagytestű kakaduk? Az ausztrál sárgabóbitásnál (mielőtt bárki szóvá teszi, a molukken kisebb!!!), mely a cikik szerint együtt mutatkozik a csupasszeműekkel, ormányosokkal, csak az arakakadu (palmcockatoo) nagyobb, de az meg max. párban él, nem csapatokban.
-A sárgabóbitás jóllehet igen szociális lény, mégis rendkívül hajlamos a tolltépkedésre. Hogy jön ez össze az elmélettel?
- A jákó testméretéhez képest igen hamar, már 1,5 évesen ivaréretté válik, és ennek megfelelően ivari viselkedést mutat. Ez mellett hogy fér meg a szüleivel még pár évig??? A 4-5 éves korban ivaréretté váló kakaduknál sokkal inkább működne a család...
- A nagypapagájok ivari felismerése nem genetikus, hanem tanult, bevésődés eredménye. Magyarán az őt etető szülők képe vésődik be. Akkor a kézzel nevelt jákó miért fogadja el a fajtársát könnyebben, mint egy amazont?
- A molukken nem keveredik más fajtájú papagájokkal, a hangereje mégis elsöprő. A hang az elmélettel ellentétben nem a környező egyéb papagájok túlkiabálásához alkalmazkodik, hanem a környezetnek leginkább megfelelő, minél messzebbi terjedést szolgáló frekvencia és intenzitás jelenik meg. Mivel a kakaduk a legkülönfélébb fás, erdős, bokros, ligetes és füves területeken élnek, ezért üvöltenek minden frekvencián egyszerre ("fehér zaj" jön ki belőlük), mikor a csapatot, társukat hívják. A hangos afrikai dzsungelben élő jákók meg úgysem tudnák túlordítani a majmokat, így távoli hívóhangjuk nincs is. Ők "csak" direkt módon kommunikálnak.
Donát
Ugrás a tetejére