Sziasztok!
Köszönöm a válaszokat.
A madár hangulata javult. Nem olyan, mint rég, de kezelhető. Próbálunk - mindketten - többet foglalkozni vele kalitkán kívül és belül is egyaránt. Vagyis amikor kint van, több játékot kap, amivel lefoglalhatja magát, hogy ne csak mi legyünk az egyetlen szórakozása ilyenkor (persze a lakás szétszedésén kívül). A kalitkában is nagy játékcserét végeztem, és voltunk permetezetlen gyümölcsfaág beszerző körúton is, így az ülőrúdjait is cseréltük.
Ezen kívül még többet beszélünk hozzá, amikor bent van. Simogatjuk olyankor is, amikor jól viselkedik bent a kalitban.
Tolltépés nincs, és már látok egy-két új tolltokot is.
Nem 2 nap alakult ki nála ez a viselkedés, úgyhogy úgy gondolom, nem szabad semmit sem siettetni ezzel kapcsolatban, de egyelőre várunk.
Egyelőre nem szeretném feladni, mert akkor cserbenhagynám. Én neveltem kézzel nagyon fiatal korától fogva, felelősséggel tartozom érte. Ezt a környezetet, ezeket a hangokat, minket ismer. Mindenki más idegen.
Edit, ne aggódj, ha mégis úgy alakul, hogy meg kell válnom tőle, nem anyagi érdek fog motiválni.
Angel: köszi az aggódást. Igyekszem nem hergelni magam rajta, mert azzal neki nem segítek. Talán, ha abbahagyom a munkát, még lesz időnk újra összecsiszolódni. Nem rettegek, de néha képes vagyok nagyon beleélni magam. A leginkább most a gyerek-madár kapcsolatban az allergiától félek. Úgy gondolom,hogy még többet kell majd a madarat és környezetét takarítani, hogy ezt megelőzzük. Nálatok ez hogy volt?
Tényleg köszönöm a kedvességeteket. Remélem sikerülni fog megoldani a helyzetet.
|