Készítette:Flieg andrás
Dátum:2000.06.20, Kedd 22:06
Címszó:Nagy Sándor
Kategória:Idomítás
A téma összes bejegyzése



(Összesen 10 bejegyzés)


2000.07.03 10:53 Válasz: Válasz: Nagy Sándor (Tatai Sándor)
Kedves Sándor!

Arra én is kíváncsi lennék, hogy mit csinál egyedül. A jelek alapján lefoglalja
magát, mert a tobozt és a fát szétrágcsálja, de a videózást kipróbálom, jó
ötlet. Köszönöm.
Neked mennyit volt egyedül a madarad napközben?

Az én madaram jelenleg is viszonylag sokat - akár nyolc órát is egyedül van.
Szerencsére az arák ezt jól tűrik. Reggel töltök el vele 15 - 20 percet,
illetve délután hosszabb időt. Ilyekor, ha jó az idő kiviszem a kertbe,
zuhanyoztatom, stb.


2000.07.03 10:37 Válasz: Nagy Sándor (Endes Anikó)
Kedves Sándor!

Lehet, hogy illúzióban ringatom magam, de szerintem persze rossz ha egyedül van
a madaram napközben, de még nem búskomor. Örül ha végre hazaérek és várja hogy
foglalkozzak vele. Megvan a saját napi programunk. A fejlődése szerintem nagyon
jó (ahhoz képest, hogy csak délután tudok vele foglalkozni). Párt igazából nem
szeretnék, mert: 1. sok pénz, 2. rizikó, 3. 47 m2-en nem túl praktikus, 4.
kevésbé figyelne rám, viszont ha kicsit is úgy érzem, hogy kell neki, akkor
szereznék.
Arra én is kíváncsi lennék, hogy mit csinál egyedül. A jelek alapján lefoglalja
magát, mert a tobozt és a fát szétrágcsálja, de a videózást kipróbálom, jó
ötlet. Köszönöm.
Neked mennyit volt egyedül a madarad napközben?

Üdv. Anikó


2000.07.01 21:08 Válasz: Válasz: Válasz: Válasz: Válasz: Válasz: Nagy Sándor (Tatai Sándor)
Üdvözlet!
Hogy párra szükség van-e neki, azt Önnek kell eldöntenie. Ha a sokat van
egyedül, az tényleg nem jó.
Szerintem Tatai Sándor Úrnak nagyobb tapasztalata van mint nekünk, Ő biztosan
válaszol a kérdésére.
Artúr valóban szereti a játékokat, de azokat hamar megunja és ismét a
társaságot keresi.
Mindenesetre minden jót kívánok.
Flieg András
Kedves András!

Hízelgő számomra, hogy ennyire megbíztok a szavamban. Persze komoly felelőség
is. A saját madarát viszont a gazdájánál senki sem ismerhet jobban. Azt azonban
ne feljtsük el, hogy a madarunk másként viselkedik a társaságunkban, mint
egyedül. A búskomorság, unalom első jeleit éppen ezért nehéz észrevenni.
Sokszor csak akkor ismerjük fel ezeket, amikor már-már késő. Én éppen a fentiek
miatt csináltam meg egyszer, hogy beraktam a madaramhoz egy videokameát és
felvettem négy órát róla, amikor egyedül volt (csak 4 órás kazettám volt). Így
lehet igazán kideríteni, hogy hogyan viselkedik a madarunk egyedül,
unatkozik-e, avagy játszik, elfoglalja magát, stb. A játékok, ha érdeklik a
madarat kellemes elfoglaltság lehet az egyedüllét idejére. Ha viszont a
madarunkkal vagyunk, akkor valószínűleg a játékok nem fogják érdekelni.

TS


2000.06.29 21:03 Válasz: Válasz: Válasz: Válasz: Válasz: Nagy Sándor (Flieg András)
Üdvözlet!
Hogy párra szükség van-e neki, azt Önnek kell eldöntenie. Ha a sokat van
egyedül, az tényleg nem jó.
Szerintem Tatai Sándor Úrnak nagyobb tapasztalata van mint nekünk, Ő biztosan
válaszol a kérdésére.
Artúr valóban szereti a játékokat, de azokat hamar megunja és ismét a
társaságot keresi.
Mindenesetre minden jót kívánok.
Flieg András


2000.06.28 16:02 Válasz: Válasz: Válasz: Válasz: Nagy Sándor (Endes Anikó)
Sziasztok!

Igyekszem megfogadni a tanácsot, de nagyon sokat dolgozok és ha megfeszülők se
érek haza mindig időben. Viszont amikor hazaérek ő az első. Sokszor van
lelkiismeret furdalásom miatta. Lehet, hogy nagyon önző vagyok, hogy megvettem,
de olyan sokat számít, amikor hazaérek és vár. Mindezek ellenére nem búskomor,
sokat van a vállamon és szépen haladunk a beszéddel is. Mit tudok még csinálni,
hogy napközben ne unatkozzon annyira? (Tobozt, fadarabot mindig teszek be).
Gondolkozzak el neki egy páron inkább?

Köszi, Anikó


2000.06.27 11:05 Válasz: Válasz: Válasz: Nagy Sándor (Tatai Sándor)
Tisztelt Sándor!
A kézzel való fegyelmezést az alatt értem, hogy ha valami olyan dolgot csinál
amit nem szabad neki
(pl:rágcsál egy tollat, asztal sarkát stb.) azt feltartott ujjal jelezzük és
˝megmondjuk˝, hogy nem szabad (másképp oda se figyel). Ezért talán nehezen
barátkozik a kézzel, de mindent nem engedhetünk meg neki (az ő érdekében se).A
bizalom szó használatát azért mertem használni, mert ha vállon ül, akkor szinte
mindent megenged. Akár meg lehet puszilni a csőrén, vagy a szárnyán és
tollászkodni is szokott rajtunk.Kérdésmmel arról szerettem volna tudomást
szerezni, hogy ez áltlában jellemző-e ezekre a madarakra, vagy csak egyéni eset.

A nagy-Sándor papagájok általában könnyen szelídülő kedves, közvetlen madarak.
A fenti "fegyelmezés" nem okozhat idegenkedést a kéztől, tehát ez egyedi
esetnek is felfogható. Az is lehet, hogy ennél a példánynál egy kicsit
lassabban megy a szelídülés folyamata, szerintem idővel a kézhez is hozzászokik.
Ne felejtsük el azt sem, hogy ez egy fiatal madár, tehát még meglehetősen
szertelen.

Kedves Anikó!
Szerencsére nálunk legtöbbször van itthon valaki és sokat van kint, de nekünk
is szokott kiabálni.
Szerintünk is így akarja felhívni magára a figyelmet, de nem mindig tudjuk
kivenni olyankor.
Nem túl jó megoldás, de ha másképp nem marad csendben, le kell takarni, és
akkor megnyugszik.
Lehet, hogy a napi egy óra tényleg kevés, mert Artúr nagyon szereti a
társaságot, még ha éppen a helyén van is.

Ez a faj sok törődést igényel, a napi egy óra lehet hogy tényleg kevés. Oda
kell rá figyelni, mert hajlamos arra, hogy búskomorságba essen.


2000.06.24 15:00 Válasz: Válasz: Nagy Sándor (Flieg András)
Tisztelt Sándor!
A kézzel való fegyelmezést az alatt értem, hogy ha valami olyan dolgot csinál
amit nem szabad neki
(pl:rágcsál egy tollat, asztal sarkát stb.) azt feltartott ujjal jelezzük és
˝megmondjuk˝, hogy nem szabad (másképp oda se figyel). Ezért talán nehezen
barátkozik a kézzel, de mindent nem engedhetünk meg neki (az ő érdekében se).A
bizalom szó használatát azért mertem használni, mert ha vállon ül, akkor szinte
mindent megenged. Akár meg lehet puszilni a csőrén, vagy a szárnyán és
tollászkodni is szokott rajtunk.Kérdésmmel arról szerettem volna tudomást
szerezni, hogy ez áltlában jellemző-e ezekre a madarakra, vagy csak egyéni eset.

Kedves Anikó!
Szerencsére nálunk legtöbbször van itthon valaki és sokat van kint, de nekünk
is szokott kiabálni.
Szerintünk is így akarja felhívni magára a figyelmet, de nem mindig tudjuk
kivenni olyankor.
Nem túl jó megoldás, de ha másképp nem marad csendben, le kell takarni, és
akkor megnyugszik.
Lehet, hogy a napi egy óra tényleg kevés, mert Artúr nagyon szereti a
társaságot, még ha éppen a helyén van is.


2000.06.23 14:28 Válasz: Nagy Sándor (Endes Anikó)
Kedves András!

Nekem is van egy 13 hónapos Nagy-Sándor papagájom. Ti mennyit tudtok vele
foglalkozni? Mi sajnos csak napi 1 órát este. Tudom, hogy ez kevés, de nem
tudunk mit tenni. Bercike (a neve) nagyon okos és ragaszkodó. Néha ha nagyon el
van foglalva valami rágcsálásával, akkor hagyja, hogy simogassam, de különben
nem. Azon csodálkozom csak, hogy az utóbbi időben nagyon kiabálos lett.
Biztosan attól van, hogy nem akarja, hogy egyedül hagyjuk, de a lakótelepen is
lehet hallani a hangját. Ha kimegyek a szobából már rögtön rákezd. Ez nálatok,
hogy van? Mit csinálok rosszul?

Üdvözlettel:

Endes Anikó


2000.06.22 14:12 Válasz: Nagy Sándor (Tatai Sándor)
Tisztelt Sándor!
Artúr nevű Nagy Sándor papagájunk 10 hónapja került hozzánk és körülbelül 1
éves.
Gyorsan szelídült, és rendkívül intelligensnek bizonyult.Hazaérkezése után
másfél órával már kézből is elfogadta a táplálékot, 2 hónapra rá kezdett el
beszélni, mostanra szavakra asszociál, és utánozza a telefonálást (fejéhez emel
valamit, és belebeszél

9. Egyetlen dologgal haladunk nehezen, az pedig a kézhez szoktatás, Bár teljes
bizalommal van irántunk, és a kézre csak-csak rááll, de megsimogatni maximum a
csőrét engedi, azt se mindig.Igaz, hogy néha kézzel fegyelmezzük, de
természetesen soha nem bántalmazzuk. Lehet ez egy régről visszamaradt rossz
emlék?
Válaszát előre is köszönöm.
Nehezen értelmezhető számomra a "kézzel fegyelmezük" kijelentés. Ha nem engedi
magát megérinteni, akkor ezt még nem nevezhetjük teljes bizalomnak. További
foglalkozásokkal, türelemmel valószínüleg el lehet érni javulást.


2000.06.20 22:06 Nagy Sándor (Flieg András)
Tisztelt Sándor!
Artúr nevű Nagy Sándor papagájunk 10 hónapja került hozzánk és körülbelül 1
éves.
Gyorsan szelídült, és rendkívül intelligensnek bizonyult.Hazaérkezése után
másfél órával már kézből is elfogadta a táplálékot, 2 hónapra rá kezdett el
beszélni, mostanra szavakra asszociál, és utánozza a telefonálást (fejéhez emel
valamit, és belebeszél

9. Egyetlen dologgal haladunk nehezen, az pedig a kézhez szoktatás, Bár teljes
bizalommal van irántunk, és a kézre csak-csak rááll, de megsimogatni maximum a
csőrét engedi, azt se mindig.Igaz, hogy néha kézzel fegyelmezzük, de
természetesen soha nem bántalmazzuk. Lehet ez egy régről visszamaradt rossz
emlék?
Válaszát előre is köszönöm.
Ugrás a tetejére