Készítette:sipirc
Dátum:2004.02.08, Vasárnap 3:33
Címszó:Szeretnem, ha szeretne...
Kategória:Idomítás
A téma összes bejegyzése



(Összesen 4 bejegyzés)


2004.02.15 17:16 Válasz: Válasz: Válasz: Szeretnem, ha szeretne... (Hella)
Szerintem már csak rövid idö kérdése, amig összeszedi csöppnyi bátoságát és a
válladra száll. Az szuper lesz!


2004.02.12 02:40 Válasz: Válasz: Szeretnem, ha szeretne... (Sipirc)
Kedves Hella :)
Koszi a valaszod, azt hiszem en is ezt fogom alkalmazni :) Ugy latszik, mara
megunta a maganyos felfedezeseket, vagy csak az en sutim nyugozte le, mert
allandoan ott sertepertelt korulottem :) Olyan cuki volt, bemaszott meg a
fuszerek koze is a szekrenybe, sot, nem sok hianyzott, hogy belegyurjam a
tesztaba is :) Eleg kozel mereszkedik mar, es figyeli, hogy mit csinalok :) Azt
is eszrevettem, hogy ha elindulok ki a konyhabol, o gyakran ugy ropul, hogy az
ajtoban talalkozzunk - ilyenkor olyan kozel repul a fejemhez, hogy a szarnyaval
neha hozzam is er :) Talan ismerkedni akar? Vagy csak veletlen? :) Mindenesetre
olyan joo :))


2004.02.10 21:41 Válasz: Szeretnem, ha szeretne... (Hella)
Szia!
Nekem nagyon jol bevált a madaraimnál az, hogy sokat vagyok a közelükben,
látszolag nem velük foglalkozva. Pontosabban: nyitva van a kalitka ajtaja, és
olvasok. A madár hamar megszokja a békés jelenlétemet. A következö lépésben már
enni és fürödni is mer ilyenkor. Sokat beszélek is hozzájuk (persze nem az
olvasáskor). Nálam a nagyon félös aranymellü aztrildok is nyugodtan pihennek a
padlon továbbra is, ha én megjelenek. A verébpapagájom, szintén nagyon sokat
"bátorodott", bár simogatni csak én simogathatom és csak a szárnyán. A
nyakacskáját továbbra sem engedi. De madarat tartani csodálatos dolog.
Mindegyik külön egyéniség. Nagyon szeretem, ahogy ezek a tollasok
megajándékoznak a bizalmukkal. Ez a kapcsolat naprol-napra épül és pompás
élményekkel ajándékozza meg a madártarto gazdikat. Sok szép élményt kivánok
neked is! Hella


2004.02.08 03:33 Szeretnem, ha szeretne... (Sipirc)
Sziasztok :) Van egy ugralo papagajom, januar vegen kaptam. (A kereskedo azt
mondta, tavaly ev vege fele kelt ki) O az elso madarkam, igy sajnos semmi
tapasztalatom nincs se papagaj, se idomitas-ugyben. Igazabol o "valasztott"
engem (en nem is akartam papagajt venni, csak kihisztizte:)) Mar az elso
percben nagyon szelid volt otthon is. Ahogy hazahoztam, masnap mar a kezembol
is elfogadta a szotyit, 2 nap mulva meg mar a tenyeremre allva is eszegetett.
Probaltam a hivatalos modszerrel botra szoktatni, de annak meg a latvanyat se
birja, messzirol elkeruli hiaba csalogatom barmivel is. Ha szotyi van a
kezemben, akkor a tenyeremre ralep, de csak ha nincs mas valasztasa, es csak
addig, amig feltetlen szukseges. Leginkabb csak addig, amig elveszi a magot,
aztan inkabb visszalep vele a kalitkaja tetejere. Utana megint visszajon,
megeszik 2-3 magot, aztan megint visszalep a kalitka tetejere. Messzirol sose
repul ram, max csak atlep valahonnan a tenyeremre. Az ujjamra viszont nem, es
meg se erinthetem. Egyebkent a szambol is elveszi a szotyit, csak ne kelljen
kozben rajtam allnia. A kedvence a gyumolcsos-magos rudacska, ha azt a
tenyerembe teszem, akkor raszanja magat, es belemaszik o is. Ilyenkor eleg
sokaig el van vele, de ha probalok picit kozeledni hozza, akkor inkabb otthagy.
Nem szereti az ilyen "bizalmaskodast". Minden nap ki szoktam engedni, azt
nagyon igenyli is. Rengeteget repul, felfedezi a lakast, es minden erdekli,
csak en nem nagyon. Ugy erzem, ennel jobban nem akar kozel engedni magahoz, es
sose lesz igazan "kezes", lerazhatatlan madarka. Van valami otletetek, hogy
mivel lehetne kicsit jobban megszerettetnem magam vele? Van ra remeny, hogy
valamikor majd azert o is keresi az en tarsasagom? Vagy tul telhetetlen vagyok,
es ne varjak el tole ennyit? A kiengedest nem szivesen csokkentenem neki ezert,
mert ha nem repkedhet sokat, akkor olyan idegesen rohangal a kalitka tetejen
csak, igy meg olyan kis kiegyensulyozott. 4-5 ora fele mar teljesen nyugiban
jatszik, hintazik, eszeget a kalitkaban. Egyebkent o a vilag legcukibb pipije
:) Olyan gyengeden veszi el a magot, nehogy veletlenul is megcsipjen :) Szereti
a kalitkajat is, ha ki van engedve is ki-be jarkal enni. Ha pedig beteszek neki
egy kis friss ennivalot, akkor bemegy megnezni mit kapott - igy becsukni se
nehez. Es olyan gyonyoruuu :)
Ugrás a tetejére