Sziasztok!
Tanácsotokat szeretném kérni! 4 napja tagja családunknak Pupák, egy 2 éves
jákó. Rettentő jó tempóban megy az ismerkedés. Annak ellenére, hogy nem kézzel
nevelt madárka, és eleinte még a puszta jelenlétünktől is nagyon félt, ma már
teljesen nyugodtan eszik a kezünkből gyümölcsöt, salátát a rácson keresztül.
Eddig még nem engedtük ki. Egyre gyakrabban nyomja a szöveget, fütyül, csattog,
leginkább akkor, ha nem vagyunk a szobában. Minden félét dumál, főleg a nevét
hajtogatja kedvesebbnél kedvesebb hangon. Óriásikat hancúrozik a kalitban a
tükrével, csengőjével, nagyon jófej! A gondom az, hogy néha úgy érzem, már nem
elég neki a kalitban a mozgás, és nagyon szeretne kijönni. Idegesen sikítozik,
és össze-vissza mászik, ugrál a kalitban. A boltban, ahol eddig lakott, jóval
nagyobb kalitja volt, ráadásul megszokta, hogy minden éjjel kint lehetett. Azt
mondták, ott sosem repült, csak mászkált, ennek ellenére én még félek
kiengedni. Attól tartok, hogy elkezd majd röpdösni, és nem fogjuk tudni
visszatessékelni a kalitjába. Még alig ismeri az új környezetét, és azért kaja
meg vízcseréléskor, ha benyúlunk hozzá, elég harciasan fogad. Nem tudom
pontosan milyen körülmények között teltek eddigi évei, állítólag a bolti élete
előtt egy fél évet töltött valakinél, aki eléggé elhanyagolta. Az viszont
egyértelmű, hogy nem lelki beteg, alapvetően vidám természetű. Szerintetek
merjem kinyitni a kalit tetejét, vagy várjak, amíg jobban hozzánk szokik?
Üdv,
Rimanóka
|