30 év alatt gondolom nem mind kézzelnevelt volt! Ez ennek a nevelési módnak egy komoly hátulütője! Rengeteg ismerősöm van, akik ilyen problémákkal küzködnek, van akinek kakaduja, jákója, amazonja, aratingája vagy épp csak nimfája volt... Az igazi probléma, hogy a kézzelnevelteket egyedül tartják, ami 100% problémát jelent legkésőbb ivarérés után - olyan mindegy milyen fajról is legyen szó. Ha nem egyedül van tartva, és kézzelnevelt, nem lesz semmi baj... Mindenesetre pont ilyen "elvadulások" és problémák miatt vannak tele a papagájmenhelyek európaszerte.
Érdekes megint, hogy kis snayikat már iszonyatosan régen tartják, az első kedvencként tartott papagájok közé tartozik, és mégsincs sehol olyan feljegyzés, hogy jellemző volna rá az elvadulás. Igaz akkoriban még nem volt ennyire divatiparág a kézzelnevelés... Én személyesen is múlt héten hallottam erről, hogy rájuk jellemző volna az elvadulás, és azóta beszélgettem több ismerősömmel és tenyésztőkkel is erről, akikről tényleg azt lehet mondani, hogy profik, és imádják a madarakat... Mindenesetre baráti köreimből 7 olyan ember van, akik kis sanyikat tartanak már több évtizede, párban és csapatban, és az életben nem fordultak elő ilyen problémák! És kedvencként tartják őket lakásban, folyamatosan röptetik őket, a madarak rajtuk csüngnek, követik őket mindenhova stb. Roppant szelídek, és egyáltalán nem agresszívak, pedig azok sem mai csirkék már... Egy embert ismerek, aki csak ismerős, és lenézett mindenkit, aki kijelentette, hogy bajok lesznek, ha a kis sanyiját egyedül tartja, és woálá. A madár 2 éves és a fiára olyan erővel támadt rá, hogy a szemöldökét össze kellett varrni! Emellett a terror a nap 24 órájában tart, a madár amint ki lett engedve, támad. Ketrecében is ugyanúgy! Kokóról is előző gazdija azt vallotta, hogy "elvadult"... az eredmény szemmel látható... Amióta nálam van, egyszer sem csípett meg, eszik a kezemből, rámászik a kezemre és roppant kedves, barátságos, pedig nincs egyedül. A gazdának csak dolga megtanulnia a madár testbeszédét, és rögtön tudni fogja, hogy mikoris akar támadni, mikor érzi magát a madár veszélyezve, mikor akarja hogy nyugton hagyják! Az akaratukat tiszteletben kell tartani! Mindenesetre roppant nem tartom fair dolognak a kis sanyikkal szemben azt kijelenteni, hogy elvadulnak stb. és ezért ők kevésbé jók házikedvencnek, sőt vannak emberek, akik szabályosan lebeszélik róluk a leendő gazdákat.... Én mindenesetre az életemben többé nem akarom nélkülözni ezt a fajt, egyszerűen csodálatos madarak nagy intelligenciával, kedvességgel és kiváncsisággal! Mégha a hangjuk nem is teszi őket épp szobamadarakká, akkoris állítani merem, hogy számomra ideális lakók!
|