Bocs, bele kell szólnom:
A kézzel nevelt madarak sem képzelik magukat embernek, ha a kézzel nevelés nem
rögtön a kikeléstől kezdődik, hanem csak pár héttel a kirepülés előtt vesszük
át a madár nevelését a szülőktől. Ekkor a madarunk még simán kézszelíd lesz, de
az identitása már kilakul.
A madarak egy része (szemben az emlősökkel) nem rendelkezik veleszületett
identitással. Így pl. a szexuális partner kiválasztásában az ösztönök helyett
(szemben pl. az emberrel) a tanulásnak van szerepe. Így pl., ha egy kutyát,
macskát, egeret, gyíkot... nevel fel vki, akkor a felnevelt állat szexuláis
magatartásában semmilyen anomalia nem fog jelentkezni, de ha pl. egy verebet,
csókát..., akkor bizony a madara ivarérés környékén a környezetében lévő
emberek közül akar majd párt választani. Persze minden egyes állatfaj ilyen
irányú viselkedésében szerepet játszanak mind ösztönös, mind tanult magatartási
formák, csak az említett két tényező aránya egyes madárfajoknál erősen a
tanulás felé tolódott a törzsfejlődésük során.
Boni? Hm... :-) Igen ő is kézzel nevelt, de egyelőre még jól elvan, hiszen egy
éves múlt. Amúgy szeretnék neki társat, nem a szaporodás, utódok miatt, annak
is örülnék, ha jól meglennének együtt. Egymás tollászása, játszadozás a
délelőtt üres óráiban, ezt én nem tudom neki megadni. A kézzel nevelt, lány
kakaduknál jobb a helyzet, ők még esetleg képesek egy madarat párnak elfogadni,
de a fiúk jóval nehezebben. Nem tudom, boni milyen nemű, majd 2 év múlva
kiderül, bár, ha az anyagi helyzetem engedi, és találok triton kakadut, akkor
jövő nyáron már szeretnék társat neki. Legfeljebb rászánom magam, hogy kitépjem
egy tollát. :-)
|