Folytatom az előzőből:
Egy éves Rozellát vettem, eddig röpdében tartották a társaival; "abszolút
madár" volt, tehát nem volt közvetlen kapcsolata emberrel.
Első nap megbarátkozott a helyével, harmadik nap kiengedtem a lakásban repülni,
rögtön felmérte a terepet, kiválasztotta a landolóhelyét, és vidáman
csicseregni kezdett. Nagyon kíváncsi, nem fél, viszont hozzányúlni még nem
enged. Ellenben ötödik napon elvette a számból és a kezemből a magot, a hetedik
napon pedig hagyta, hogy megsimogassam a fejét.Minden újtól pár percig fél,
aztán megnézi, miaz, és ha lehet, játszik vele.
Nyolcadik napon kétszer rám akart szállni, de az utolsó pillanatban meggondolta
magát.
Ígyhát bíztatok minden rozellást: meg lehet szelidíteni, és nem félénk
alapvetően, kíváncsi és barátkozó - amúgy ezt a leírásokban is lehet olvasni.
:o)
Minden jó!!
:o) Krisz
|