Szia Dániel!
Nem ellened vannak, akik oltogatnak, hanem a madár mellett. Egy kismadár felnevelése nem kis feladat, de nem lehetetlen. A helyedben én körülnéznék a neten közeli tenyésztőt keresnék, és nála érdeklődnék először, hogy szerinte hogyan is kéne, hogy mutasson pár fogást. Nem mindegy ugyanis, hogy hogyan fogod a kismadár fejét pl. amikor a fecskendőt a csőrébe teszed (nehogy véletlenül a légcsövébe menjen a kaja, mert megfullad), nem mindegy, hogy hány fokos ételt adsz neki, milyen sűrűségű adott 'táp', figyelni kell a begy ürülését, és még nagyon sok apró fogás van, amit el kellene sajátítanod, erre pedig tényleg egy tenyésztőnél érdemes érdeklődni. És gondolj bele, hogy legelőször a kismadárnak nem lesz természetes az, hogy elfogadja tőled az ételt, hogy elvetted a szüleitől, és a testvéreitől.
Én a jákómat 3 hetes korában hoztam el a tenyésztőjétől, és a nevelése nagyon sok lemondással járt. És be kell valjam, ha újrakezdeném biztos nem így csinálnám - és nem a kézzel nevelés miatt. Hanem azért, mert sajnálom őt, hogy elszakították a családjától.
Drukkolok, hogy sikerüljön!
|