A tollazat betegségei

Forrás: Dr. Romhányi Attila: A Föld papagájai



A frissen beszerzett madarak tollazata elszomorító állapotban lehet, ez azonban a vedlések során rendbe jön. Ha a madár tollazata annyira rossz állapotban van, hogy repülni sem tud, akkor ne rakjuk a többi közé, mert azok bántalmazhatják a menekülésre képtelen madarat. Később, mikor már szelíd, nagyon fog örülni annak, ha egy kicsit sétálhat a kalitkán kívül.

A madár folyamatosan ápolja tollazatát. Ezt a legtöbb fajnál a fartőmirigy faggyús váladékával teszik, mely részben vízhatlanná teszi a tollazatot, részben pedig a tollazat állagát javítja. Azoknál a fajoknál ahol ez hiányzik, ott jól fejlett púdertollak (pl kakaduk, amazonok, aratinga fajok) veszik át a mirigy szerepét. Hatásfokukról magunk is meggyőződhetünk, ha ilyen madarakat tartunk: a lakásban jóval többet kell törölgetni, mint előtte.

A madarak vedlése normális állapot. A nagy papagájok lényegében állandóan vedlenek, folyamatosan cserélődnek tollaik, míg a kisebbek inkább időszakonként vetik le régi tollruhájukat. A lakásban tartott madaraknál viszont inkább a folyamatos vedlés szokott előfordulni.

A francia vedlés onnan kapta a nevét, hogy először Franciaországban észlelték. Elsősorban hullámos papagájokon szokott előfordulni, de észlelték már más fajokon is. A fiókák a kirepülés előtt kihullajtják a nagy evező és kormánytollaik nagy részét, valamint a néha a kisebb tollaik egy részét is. Az így röpképtelenné vált fiókák a földön rohangálnak. A következő tollváltásnál a tollak többnyire kinőnek és semmi nem mutatja, hogy a madár francia vedlésen esett ált. Úgy tűnik, hogy a hiba a szülőkben keresendő, mégpedig abban, amivel a szülők az első két hétben etetik a fiókákat. Ezt kísérlettel sikerült is igazolni: A francia vedlés a teljes fészekaljon szokott jelentkezni. A fészekaljból kiszedett, más szülők által felnevelt fiókákon nem mutatkozott a vedlés, míg az eredeti szülőknél maradt fiókák mind rendellenes tollazattal hagyták el a fészket.

A tollkihullás kopasz foltokat eredményezhet. Okai lehetnek paraziták, vitaminhiány, vagy hormonbetegség. Kezelése állatorvos által történjen, aki majd megállapítja, hogy mi okozza.

Tolltüsző-ciszta. A szárnyakon, a begy és a has tollazatában jelentkezik. A tollak tövénél daganatszerű puha tapintású kinövések keletkeznek, ha ezeket megnyitjuk, bennük kásás masszában, szabálytalanul kifejlődött tollkezdeményeket találunk. A lényege az, hogy a beteg madár bőre annyira megvastagszik, hogy a tollkezdemény nem tud rajta áttörni. Kezelése állatorvosi feladat.

Tollevés: A madár az elhullajtott tollvégeket rágcsálja. Nem betegség, inkább jelzés, hogy a madár kevés fehérjét kap.

Tolltépdesés: Csak fogságban tartott madaraknál fordul elő. A madár többnyire unalmában kezdi el tépkedni a tollait. Azokon a helyeket jelentkezik, melyekhez csőrével hozzáfér: nyak, begy, has, comb, farcsík, szárny és farktollak. Ha a madár fején a tollak épek, akkor valószínűleg tolltépésről van szó. Kezelése: változtassunk a madár tartási körülményein, próbáljuk kideríteni, hogy mi okozza. Egy kis kényeztetést szívesen vesznek. Használhatunk aloékeserűt is a tollazatra hintve, ez ugyanis annyira keserű, hogy a madárnak valószínűleg elmegy a kedve a tépdeséstől, de lehet, hogy a tollászkodástól is.
2007.01.21 19:58
Vissza a főlapra