Emésztőszervi betegségek

Forrás: Dr. Romhányi Attila: A Föld papagájai



Csőr: Annak ellenére, hogy a csőr látszólag nagy szilárdságú és a madár igen nagy erőt tud vele kifejteni, előfordulhat sérülése, törése is. Ilyenkor a fő feladatunk a csőrt gazdagon behálózó erekből feltörő vérzés csillapítása. A csőr sérülése után pár napig csak lágyeleséget adjunk. Fokozott odafigyelést igényel a madár ebben az esetben, mert ha nem eszik, pár nap alatt éhen pusztulhat!
Különösen a hullámos papagájokon szokott a csőr deformálódása jelentkezni, ez ritkábban a csőr megrövidülésével, gyakrabban a csőr meghosszabbodásával jár. Okai lehetnek a rágcsálás hiánya, valamilyen hiánybetegség, parazitás fertőzés. Kezelése a kiváltó ok megszüntetésével kezdődik, esetleg szükség lehet a csőr korrekciójára is, ezt azonban bízzuk inkább állatorvosra, vagy gyakorlott szakemberre.

A nyelőcső: papagájoknál ritkán betegszik meg. Hullámos papagájok hajlamosak a strúmaképződésre, ez azonban a pajzsmirigy betegsége, mégis itt említem meg, mivel a tünetek a nyelőcső környékén jelentkeznek.

Begy: Elsősorban kistermetű papagájoknál, fiókáknál fordulhat elő begypangás. Ez azzal jár, hogy a begy az étkezés után nem ürül ki, a madár bágyadt, széklete kevés, vagy nincs is. Okozója lehet a romlott, vagy mérgezett eleség, illetve fiókáknál a túlevés. Kezelése: a madár koplaltatása (max 1 napig). Tegyünk alá újságpapírt, hogy a székletét figyelemmel kísérhessük. Ivóvizébe tegyünk 1-2 csepp citromlevet. Koplalás után csak főtt rizst és reszelt répát kaphat, a normál étrendre csak a tünetek megszűnése után fokozatosan térjünk vissza. A begy gyulladásakor a madár apatikus, nagyon keveset, vagy semmit nem eszik, csak turkálja ételét, látszik, hogy nem tud nyelni. Időnként nyújtogatja a nyakát, fejét ide-oda lóbálja. Kezelése: egy-két csepp parafinolaj itatása után óvatos begymasszázs, majd kamillatea itatása és szulfonamid az előírt adagban. Ha nem segítünk a madár elpusztul!

A mirigyes gyomor kitágulását először arákon észlelték, majd később kakadukon, jákón, amazonokon, aratingákon, szenegáli papagájokon. Akut (2 - 14 napos), és idült alakját ismerjük, az utóbbi a gyakoribb, mely végül a madár elhullásához vezet. A madár székletében emésztetlen ételdarabokat találunk, majd a széklete hígfolyós lesz. Kezelése nem ismeretes. A legújabb kutatások alapján viszont a kórt okozó vírust sikerült kimutatni, melyek arra engednek következtetni, hogy hamarosan a betegség gyógyítható, vagy védőoltással megelőzhető lesz.

Az izmos gyomor (zúza) betegségeinél a sorvadás a leggyakoribb. Általában akkor fordul elő ha a madár nem eszik elegendő magot és túlzásba viszi a lágyeleség fogyasztását. A betegséget előidézheti az E-vitamin hiánya is, vagy az, ha a madár egyáltalán nem eszik homokot. Ésszerű táplálásnál ez a kór nem fordul elő

A bélcsatorna: A hasmenés a leggyakoribb betegsége. Ennek számos kiváltó oka lehet, valamint kísérő tünete más betegségeknek. Okozhatja fertőzés, étrendi hiba, környezeti változás, ijesztő látvány, hideg, alacsony páratartalom, stb. A kiváltó ok megszűntekor általában a hasmenés is elmúlik, pl. az újonnan beszerzett madarak nálam eleinte mindig hasmenése tüneteket produkáltak, aztán később, mikor már megszokták új helyüket ez elmúlt. A fertőzéses hasmenések tüneteit a fertőző betegségeknél már ismertettük. Kezelése: elkülönítés, a madarat helyezzük meleg, párás helyre. Gyógyszerei: széntabletta, szulfonamid, súlyosabb esetben Tetracyclin vagy Neo-Te-sol por.

Székrekedés: Okozója legtöbbször étrendi hiba: a madár kevés gyümölcsöt, zöldeleséget kap. Adjunk több gyümölcsöt, zöldséget. 1-2 csepp parafinolajat a kloákába cseppentve a már besűrűsödött bélsárt a madár könnyebben üríti.
2007.01.21 19:58
Vissza a főlapra