Téma:
Készítette:Tatai Sándor (WebMaster)
Dátum:2005.10.26, Szerda 8:13
Címszó:Válasz: Válasz: Válasz: Válasz: KÉZZEL NEVELT PAPAGÁJOK



Úgy érzem, hogy itt némi keveredés van a kézzel nevelés célját és eredményét illetően.

Mint tudjuk, az állatokhoz legkönyebben élelem útján kerülhetünk közelebb. Ez egyébként az embernél ösztönös viselkedésnek tűnik (nem tudom, hogy valóban az-e), de megfigyelhető a gyerekeknél, hogy ha tehetik mindig ezt a közeledési formát választják a simogatás mellett. Ez persze most nem vág a témába.

Egy fióka számára meghatározó, hogy kitől kapja az élelmet, ezért a kézzel nevelés egy igen jó módszer arra, hogy a madárral a későbbi gazdája szoros kapcsolatot alakítson ki. Véleményem szerint tehát a tenyésztőnek nem feladata az, hogy sokat foglalkozzon a madárral az etetési időn kívül is, de feladata egy kézzel nevelt madár esetén, hogy rábírja és hozzászoktassa a madarat ahhoz, hogy ember eteti, kanálból vagy más módszerrel. Az így nevelt madárral mindenféleképpen könyebb a kapcsolatalakítás, mint olyan fióka esetében, melyet a szülők neveltek fel.

Kézzel nevelt fióka esetében akkor érünk el igazi sikert, ha még akkor visszük el a tenyésztőtől, amikor még etetni kell. Mi már természetesen - mivel a madárral mi akarunk minél közelebbi viszonyt kialakítani és nem a tenyésztő - a lehetőségeinkhez mérten minél többet tartózkodjunk a madár közelében az etetési időn kívül is. Ne felejtsük el azt sem, hogy a madarak különbséget tesznek ember és ember között, azaz ha a tenyésztőt már elfogadta a madár még nem jelenti ez azt automatikusan, hogy minket is el fog fogadni. Azt el kell érni.

A megoldás ismételten csak a mi kezünkben van: vagy olyan tenyésztőtől vásároljunk kézzel nevelt madarat, akinél a fiókák állandó emberi környezetben vannak (pl. bent tartja a fiókákat a lakásában, olyan helyen ahol állandóan láthatják, hallhatják őt a madarak), illetve aki foglalkozik a madarakkal az etetési időn kívül is (ilyen tenyésztőt nagyon, de nagyon keveset fogunk találni - remélem érthető, hogy mit is akarok ezzel mondani...). Ilyen helyről elvihetjük a madarak már tejesen kifejlődött korában is, de ezt én csak annak javaslom, aki nem tud a madár etetésére időt szakítani (ha viszont nem tud egy esti etetésre sem időt szakítani, akkor vajon minek annak kézzel nevelt, vagy bármilyen madár??). Ha viszont a madarat mi magunk is etetjük kézzel, akkor teljesen mindegy, hogy a tenyésztő az etetési időn kívül mennyit foglalkozott a madárral, a kapcsolatunk mélysége kedvencünkkel csakis rajtunk múlik.

TS


Előzmény: Document Link Icon